Generációs helyzetkép – Fiatalok, részvétel, politika

A Brexit népszavazást követően az okok keresése közben megnőtt a figyelem a fiatalok politikai aktivitásával kapcsolatban: a voksolás nyilvánvalóvá tette, hogy a legfiatalabbak markánsan különbözően gondolkodnak bizonyos kérdésekben, ugyanakkor szavazástól való távolmaradásuk következménye az, hogy a többség a kilépésre szavazott. Az Integrity Lab elemzésében azt vizsgálta, mennyire tekinthető általánosnak a fiatal, 29 év alatti korosztály politikai és választási passzivitása Magyarországon és az EU többi tagállamában.

A teljes elemzés letölthető INNEN.

Megállapítottuk, hogy a brit fiatalok távolmaradása egyáltalán nem előzmény nélküli, korábbi választásokat vizsgálva is látszik, hogy az Egyesült Királyságban élő 18-29 évesek a legpasszívabb fiatalok – karöltve lengyel kortársaikkal: csupán 25-27 százalékuk voksolt a kutatást megelőző választáson, míg a 30 év felettiek körében ez az arány 60-66 százalék volt. A magyar fiatalok ebben az összehasonlításban a középmezőnyben szerepelnek: önbevallásuk szerint 48 százalékuk szavazott 2014-ben, ezzel mintegy harminc százalékkal voltak passzívabbak a 30 év felettieknél. A sokszor passzívnak mondott magyar huszonévesek tehát választási részvétel alapján semmiképp nem maradnak el európai kortársaiktól.

Fontos felismerés, hogy a 29 év alatti szavazók igen magas arányban jelezték egy, az Európai Parlamenti választást követő felmérésben, hogy csupán a választás napján döntöttek a távolmaradás mellett – a holland fiatalok negyede, a magyarok ötöde válaszolta azt, hogy csak az utolsó pillanatban jutott erre az elhatározásra. A fiatalok impulzív döntéshozatala önmagában nem meglepő, ugyanakkor fontos tanulsággal szolgálhat mindazon szervezetek részére, akik e korosztály aktivizálást fontosnak tartják: a szavazás(ok) napjára külön érdemes készülni a 29 éven aluliak részvételét támogató kampánnyal.

A fiatal szavazók ugyanakkor sok szempontból a leginkább ambivalens szavazói csoport: egy jelentős részük teljesen elfordult a politikától, miközben ebből a korcsoportból kerülnek ki azok, akik a leginkább kiállnak egy-egy új, gyakran anti-establishment párt mellett, a zöld pártoktól kezdve radikális jobboldali pártokon át egészen az újbaloldali vagy újonnan alakult liberális pártokig. A fiatalok sokszínűségét jól mutatja, hogy egy országon belül egyszerre lehet körükben kimagaslóan népszerű egy zöld és egy radikális jobboldali párt – ahogy látjuk ezt Magyarországon a Jobbik és LMP, vagy Ausztriában a Zöldek és az FPÖ esetén.

                     könnyen érthető ábra

                   Pártok támogatottsága az 2014-es Európai Parlamenti választáson, a résztvevők/szavazók között (retrospektív) Forrás: EES 2014

A fiatalok alacsony részvétele – és az újonnan megjelent pártok támogatására való nyitottság – nem független attól, mennyire elzárkózók általában a pártokkal, pártpolitizálással kapcsolatban.  Sokkal valószínűbb, hogy valamilyen helyi közösséget támogató szervezethez vagy NGO-hoz csatlakoznak, mint hogy párthoz: az európai fiatalok mindössze 5 százaléka tagja valamilyen politikai pártnak. Ez az arány Magyarországon a legalacsonyabb: a magyar fiatalok csupán 1 százaléka jelezte, hogy tagja lenne pártnak.

                      5ábra

       Milyen szervezetnek a tagja? (Többes választás megengedett). Forrás: Flash Eurobarometer 375 (2013)

Ezzel szorosan összefügg, hogy a magyar fiataloktól mennyire távol áll az aktív politizálás gondolata: a 2013-as kutatás idején mindössze 8 százalékuk vélte úgy, hogy élete egy pontján megfontolná, hogy jelöltként induljon egy választáson. Igaz, nincs előttük túl sok követendő példa: a 2014-ben felálló magyar Országgyűlésben csupán három képviselő életkora kezdődött kettes számjeggyel (ez 1,5 százalékos arány, mindhárman a Jobbik frakcióban ültek) – az idei év végére egyedül Dúró Dóra marad 30 év alatt.

A fiatalok problémaérzékelése igen jelentős generációs különbségre mutat rá, mind országos, mind személyes szinten. Egyrészt jól látszik, hogy a fiatalokat elsősorban az életkezdéssel kapcsolatos problémák foglalkoztatják: munkanélküliség, munkafeltételek, gazdasági helyzet Magyarországon, lakhatás, megélhetés kérdése. Eközben egyáltalán nem foglalkoznak a nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy) problémáival, ami viszont az idősebb generációk számára fontos kérdés. Európai perspektívába helyezve a magyar fiataloknál azt látjuk, hogy a posztmateriális ügyek, mint a környezetvédelem szinte alig jelennek meg, ezzel szemben messze jobban aggódnak az ország gazdasági helyzete miatt. Két ügy emellett össz-európai generációs problémának tűnik: az oktatás és a munkanélküliség, ebben a magyar és uniós fiatalok között nincs, míg a fiatalok és idősek között van különbség.

            7abra

         Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország (/az Ön országa) szembenéz? Forrás: Eurobarometer 84.3 (2015)

Végül megvizsgáltuk, mennyiben különböznek értékválasztásaikban a fiatalabb és idősebb generációk. A legfontosabb megállapítás, hogy kulturális ügyekben sokkal inkább van jelen különbség a harminc év alattiak és felettiek körében, az egyik legerősebb ilyen téma pedig a homoszexuálisok jogkiterjesztésének megítélése: 28-ból 26 tagországban a fiatalok között magasabb azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy Európa szerte lehetővé kéne tenni, hogy szabadon házasodjanak. Ezzel szemben a gazdasági természetű kérdésekben (újraelosztás, gazdagok adóztatása) jóval kisebb a korosztályok véleménye közötti különbség.

Elemzésünk alapján úgy látjuk, bár látszódnak karakteres jegyei akár az európai, akár a magyar fiatal generációnak, jelenlegi állapotában egészen biztosan nem beszélhetünk olyan egységes tömbről, ami ezt a közel 1,5 millió potenciális magyarországi választót közös nevezőre hozná. A társadalom alapvető törésvonalai köztük is jelen vannak, problémáik és értékválasztásaik ugyanúgy eltérnek végzettség, településtípus, anyagi helyzet, nem vagy épp bal-jobb önbesorolás szerint, mint a társadalom egésze esetén.

Megtalálhatóak ugyanakkor azok az ügyek, amik a fiatalok túlnyomó többségét érintik: munkanélküliség, lakhatás, oktatás. Ezen túlmenően azokkal a témákkal, amikről jelentleg úgy vélik, egyáltalán nem érinti őket (nyugdíj, egészségügy), érdemes lehet olyan keretben (is) beszélni, amitől egy fiatal is megszólítva érzi magát. A fiatalok részvétele és beleszólása akkor fog tudni változni, ha mind az érintettek, mind a politikusok tudatosabban fordulnak egymás felé.  Egy érdekeit artikulálni tudó és a választáson meg is jelenő fiatal szavazói csoport új helyzet elé állítaná azokat a politikai erőket, akik most a választásokon kiszámíthatóan résztvevő idősebb választók felé fogalmaznak meg üzeneteket.

  A teljes elemzés letölthető INNEN .

Political activity of the youth
Női vezetők az EU országaiban

Leave a Reply

Your email address will not be published / Required fields are marked *