106-ból 5 egyéni választókerületben volt érvényes a népszavazás – az egyik Lázár Jánosé

Öt egyéni választókerület teljesítette Orbán Viktor érvényességre vonatkozó elvárását: két Győr-Moson-Sopron, két Vas és egy Csongrád megyei EVK-ban érte el az érvényesen leadott voksok aránya az 50 százalékot. Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött.

A legnagyobb bukás Fónagy Jánosé és Varga Mihályé: legutóbbi választási eredménye alapján az egyik legnagyobb mozgósított Fidesz-táborral rendelkező két képviselő körzete éppen, hogy elérte az országos részvételi átlagot. Az Integrity Lab a szavazóköri szintű adatokat egyéni választókerületi egységre összegezte és összehasonlította a 2014-es országgyűlési választások fideszes eredményével, hogy kiderüljön, adottságaihoz, korábbi eredményeikhez képest melyik választókörzet teljesített felül és alul a részvétel tekintetében.

Az október 2-i népszavazás a mozgósításról szólt: a nemek győzelme nem volt kétséges, az érvényesség viszont igen. A Fidesz a kampány utolsó heteiben komoly nyomást helyezett saját képviselőire is, ám érdemes látni, hogy a különböző megyék, városok eleve más helyzetből indultak: a budapesti alacsony részvétel önmagában nem kizárólag a helyi felelősök hibája, a főváros több (pesti) választókerületében a kormánypárt hagyományosan gyengén teljesít – nem véletlen, hogy 2014-ben nyolc helyen is a baloldali ellenzék jelöltje győzött. A budai körzetekben ugyanakkor magas országgyűlési választási részvétel mellett tudott nyerni több vezető Fidesz politikus, így esetükben meglepő lehet a gyenge október 2-i részvétel.

Ha a népszavazáson legaktívabb választókerületet keressük, akkor a Fidesz-KDNP 2014-es legerősebb körzetét találjuk: a Győr-Moson-Sopron megye 3-as (Csorna központtal) EVK-ban az összes választópolgár 36 százaléka szavazott a győztes Gyopáros Alpárra. Esetében tehát egyfajta „kötelező” győzelemről beszélhetünk. Hasonlóképp, bizonyos választókerületek eleve más mérce előtt álltak: a borsodi körzetek többsége vagy Budapesten a XIII. vagy a VIII. kerülethez tartozó 7-es vagy 6-os EVK – ezekben a Fidesz eleve kevesebb szavazóval bírt már 2014-ben is (a szavazásra jogosultak 19-22 százaléka voksolt a kormánypárti jelöltekre). A mozgósítási sikert vagy sikertelenséget éppen ezért nem önmagában a részvételi adatokkal érdemes nézni, hanem összevetve a korábbi választási eredménnyel.

Ehhez sorba rendeztük a 106 egyéni választókerületet aszerint, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje az adott EVK összes szavazásra jogosultjának hány százalékának voksát kapta – ezáltal egy olyan rangsort kapunk, ami egyszerre veszi figyelembe a párt mozgósítási képességét és szavazótáborának nagyságát. Ha csak az érvényes, leadott voksokból képeznénk a rangsort, akkor a választói aktivitás nem jelenne meg szempontként: egy alacsony részvételű körzetben elért 50 százalékos eredmény adott esetben kevesebb tényleges szavazót jelent, mint egy magas részvétel mellett elért 45 százalékos Fidesz-KDNP eredmény. Az abszolút szavazói arányból képezett rangsor viszont összehasonlítható az október 2-i népszavazás érvényesen leadott szavazatokból képzett részvételi sorrendjével és a Fidesz-KDNP mozgósításának eredményességével.

A sorrend alapja tehát az egyéni választókerületben a Fidesz-KDNP jelöltjére 2014-ben leadott voksok aránya az összes szavazóhoz képest: a legerősebb, legnagyobb arányt felmutatni képes körzet 1-es, a leggyengébb 106-os értéket kapott. Hasonlóképp képeztünk egy részvételi sorrendet az október 2-i népszavazáson leadott érvényes szavazatok alapján: az 1-es sorszámot a legaktívabb, a 106-os értéket a legpasszívabb EVK kapta meg. A két erősorrend összehasonlításából látjuk, mely körzetek szerepeltek Fideszes szempontból a vártnál jobban és melyek gyengébben. A sorrend élén, (pozitív értékkel) azok a választókerületek szerepelnek, ahogy a részvétel alapján képzett érték magasabb, mint a választáson elért – ezeket a kerületeket mozgósítási szempontból sikeresnek mondhatjuk. A sorrend közepén, nulla körüli értéket kapnak azok az EVK-k, amikben az történt, ami a korábbi választási eredmény alapján várható volt: a Csornai EVK például konkrétan 0 értéket kapott, hiszen mindkét rangsorban az első helyen áll. Végül a rangsorolás végére (negatív előjellel) azok a választókerületek kerültek, amikben a részvétel jelentősen elmaradt ahhoz képest, hogy az előző választáson milyen jól szerepelt a kormánypárti jelölt.

Ez alapján az öt leggyengébben teljesítő EVK közül mindegyike budapesti: ám sorendünk alapján nem a VIII. vagy a XIII. kerülethez tartozó körzetek – hiszen előbbi már 2014-ben is a legpasszívabb fővárosi kerület volt, utóbbiban pedig a legnagyobb fideszes vereség történt, így eleve nem ezektől a körzetektől várhatta a kormánypárt a magas részvételt. Az előző országgyűlési választáshoz képest Fónagy János, Varga Mihály és Rogán Antal választókerülete maradt el leginkább a várakozásoktól október 2-án: miközben e politikusok kifejezetten magas részvétel mellett nyertek – tehát sok szavazó voksával –, a vasárnapi népszavazáson az érvényes szavazatok jóval az országos átlag alatt maradtak. Ehhez hozzájárult az is, hogy ezeket a választókerületeket különösen érzékenyen érintette az érvénytelen szavazatokra buzdító kampány, ami itt 6-7 százalékponttal csökkentette a részvételi arányt. Külön érdekessége az adatoknak, hogy az öt leggyengébben teljesítő, a várakozásoktól leginkább elmaradt EVK „élén” három miniszter és egy államtitkár áll.

A Lázár Jánost a Parlamentbe küldő Csongrád megye 4-es választókerületében volt a legsikeresebb a mozgósítás, mellette két heves (Gyöngyös és Hatvan központtal) valamint a zalai Nagykanizsa és a Szolnok megyei Jászberény központú EVK került még a top5-be. Utóbbi négy központban a kormánypártok relatíve kevés szavazóval bírtak, az október 2-i népszavazáson viszont jól mozgósítottak. Lázár János választókerülete pedig egy Fidesz-szempontból közepesnek tekinthető körzetből az ötödik legmagasabb, az érvényességet is elérő 50%-os szintet meghaladó részvételt ért el a népszavazáson.

 

Untitled chart
Create your own infographics
A Rossya1 TV-nek a kvótanépszavazásról
Elér-e a Brüsszelig a politikai érvényesség?

Leave a Reply

Your email address will not be published / Required fields are marked *