Reggeli személy

Csaba Réka a Klubrádió vendége volt, és a Lex CEU és a civil törvény elleni tüntetések lehetséges következményeiről, az ezekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációról, a nemzetközi reakciókról, és az ellenzéki pártok helyzetéről is beszélgetett. A műsorban elhangzottakról készült összefoglaló ITT olvasható, a felvétel pedig meghallgathatók ITT és ITT.


Hungary targets Soros-funded university in latest authoritarian push

“Soros had become a popular target for the government to attack to appeal to its supporters. …[Orbán] wants to say he stands for protection and security — protecting the people of Hungary against international actors who want to influence what is happening here”

Comments to VICE.com by Réka Csaba on the bill that makes it possible to shut down the Central European University.

The article is available HERE.


Nők a politikában

Konferencia az Integrity Lab szervezésében, a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával

“10% lett. Maradhat?”

A rendezvényen az Integrity Lab kutatási eredményeinek bemutatása után a következő témákat járjuk körül vendégeinkkel:
Miért ilyen – változatlanul – alacsony a nők részvétele a politikai vezetésben, különös tekintettel a parlamentre?
Milyen következményekkel jár ez az élet más területein?
Milyen eszközökkel növelhető a nők politikai részvétele?
Hogyan csökkentheti a nők magasabb politikai aktivitása a nemek közötti egyenlőtlenségeket?

Continue Reading


Olimpiai hátraarc: Tanulságok és következmények

Csaba Réka az Ökopolisz Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén elemezte az olimpiai népszavazási aláírásgyűjtés politikai tanulságait.

Réka Csaba discussed the political consequenses of the petition for the referendum against Hungary’s Olympic bid with the participants of a roundtable discussion organized by Ökopolisz Foundation.#


Mik a magyar nők és férfiak problémái?

“Míg az idősebb korosztályokban a megélt tapasztalatok alapján jelentkező problémák a hangsúlyosabbak, mint a bérkülönbség és a női vezetők hiánya, a legfiatalabbak számára a férfi és női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és elvárások is komoly nehézségként jelentkeznek.” Csaba Réka a Klubrádió Esti gyors című műsorában nyilatkozott a nemi egyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatásunk kapcsán. A beszélgetés ITT hallgatható meg.


He for She

Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte meghívására a magyarországi #heforshe kampány újraindításáról szóló megbeszélésen vettünk részt. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a nők politikai részvételének elősegítése hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és ehhez mind a nőkre, mind a férfiakra szükség van.

Meeting with stakeholders on re-launching campaign in Hungary hosted by the Embassy of Sweden in Budapest for the invitation of the UN Youth Delegate of Hungary.

 


Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.