Hungary targets Soros-funded university in latest authoritarian push

“Soros had become a popular target for the government to attack to appeal to its supporters. …[Orbán] wants to say he stands for protection and security — protecting the people of Hungary against international actors who want to influence what is happening here”

Comments to VICE.com by Réka Csaba on the bill that makes it possible to shut down the Central European University.

The article is available HERE.


Simicska-Jobbik-Fidesz ügy: apa és fia magasabb fokozatba kapcsolt

szerző: Reiner Roland

Soros György mellett alighanem Simicska Lajos neve kerül elő a legtöbbször, visszatérően a Fidesz-kommunikációjában – ahogy előbbi a civilek, úgy utóbbi a Jobbik mögött álló, kétes érdekekkel bíró háttérhatalmi ember szerepét tölti be a kormánypárt világképében. Két olyan emberről beszélünk, aki nélkül ma nem lenne Fidesz: Soros korai támogatásai és Simicska folyamatos, két és fél évtizeden keresztül tartó kulcsszerepe nélkül a mai kormánypárt talán eltűnt volna a rendszerváltás körüli csatározásokban. Ám míg az előbbi lényegében reakció, viszontválasz nélkül tűri, hogy neve egyre inkább a külföldről pénzelt civil szervezetekkel forrjon össze a kormánypárt szándéka szerint, Simicska hosszú idő után újra igen erős politikai üzenetet küldött.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.



Balra át

“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner​ Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.

A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


Olimpiai hátraarc: Tanulságok és következmények

Csaba Réka az Ökopolisz Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén elemezte az olimpiai népszavazási aláírásgyűjtés politikai tanulságait.

Réka Csaba discussed the political consequenses of the petition for the referendum against Hungary’s Olympic bid with the participants of a roundtable discussion organized by Ökopolisz Foundation.#


Mik a magyar nők és férfiak problémái?

“Míg az idősebb korosztályokban a megélt tapasztalatok alapján jelentkező problémák a hangsúlyosabbak, mint a bérkülönbség és a női vezetők hiánya, a legfiatalabbak számára a férfi és női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és elvárások is komoly nehézségként jelentkeznek.” Csaba Réka a Klubrádió Esti gyors című műsorában nyilatkozott a nemi egyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatásunk kapcsán. A beszélgetés ITT hallgatható meg.


Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Botka túl nagy önállósága miatt kihátrálhat mögüle az MSZP

szerző: Reiner Roland

Politikai évadnyitót tartott az MSZP a hétvégén: pártelnöki évértékelő helyett a főszerep Botka Lászlóé volt. A szegedi polgármester megjelenésével az elmúlt bő két hónapban – mióta lényegében a szocialisták informális miniszterelnök-jelöltje (formálisan ehhez kongresszusi döntés kell majd) – megakadni látszanak az ellenzéki tárgyalások: az egyeztetések helyét az üzengetések vették át. A DK elnöke a kizárását célzó összeesküvésekről beszél, a Párbeszéd közleményekben jelzi, hogy várja Botka hívását, az ellenzéki szavazók pedig maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, mi is lenne a legjobb stratégia 2018-ban. Botka László szombati beszéde alighanem beindítja majd az elakadt folyamatokat, ugyanakkor legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolt.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Orbán világában nem létezik az ellenzék

szerző: Reiner Roland

Ellentétben a 2016-os év eseményeivel, az idei miniszterelnöki évértékelő nem hozott semmi váratlan fordulatot: Orbán Viktor alapvetően az elmúlt egy-két évben megkezdett úton haladt tovább. Ez korántsem jelenti azt, hogy a beszéd semmitmondó lett volna: valójában lassan, de biztosan építi azt az értelmezési keretet, amit saját tábora elhisz és hinni akar. Ehhez a képhez nem tartozik hozzá az ellenzék – távol tartásuk a rendezvénytől éppen olyan fontos szimbólum, mint az, hogy csak a beszéd legvégén, rövid odaszúrással emlékezik meg Orbán róluk. A nemzeti együttműködés rendszerében valódi fenyegetést a politikai ellenzék nem jelent: az csak a külső hatalom – Brüsszel, Soros – sajátja. De míg Orbán értelmezésében korábban a brüsszeli elit legalább a hazai ellenzéken keresztül próbált befolyást szerezni, a mai narratíva ezt már a civilekhez köti – még egyértelműbbé téve azt az értelmezést, hogy ma Magyarországon a kormány az egyetlen politikai cselekvő.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n ITT.