Jó eszköz a bojkott?

Mozgalom indult a választási rendszer megváltoztatására – ezzel egy időben újra előkerült a bojkott kérdése, mint a nyomásgyakorlás végső eszköze. A felvetés évek óta része a közgondolkodásnak, az Integrity Lab legutóbb 2017 januárjában vizsgálta a bojkott társadalmi támogatottságát.

Ekkor a társadalom mintegy harmada támogatta, 55 százaléka viszont elutasította. Az adatok alapján az ellenzéki pártok szavazói között ugyan valamivel magasabb a bojkott helyeslése, de egyik szavazótáborban sincs többségben. A Fidesz-szavazók mintegy negyede is egyetértett a bojkottal – feltételezhetjük, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része szintén a jelenleginél igazságosabb választási rendszert preferálna.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


A női kvóta megítélése a magyar társadalomban

A magyar válaszadók többsége szerint a nők politikai részvételét kötelező kvótával kellene segíteni: minden második megkérdezett osztotta ezt az álláspontot. A női kvóta megítélése ugyanakkor megosztó kérdés: az 51 százaléknyi támogatóval szemben 43 százaléknyi ellenző is van.
A férfiak között még inkább kiegyenlített a kvótapárti és kvótát ellenző álláspont, a női választók között valamivel magasabb a támogatók aránya – egységes kiállásról azonban köztük sem beszélhetünk.


Az adatfelvétel ideje: 2017. január. A kutatás 1000 fős, reprezentatív mintán készült.


106-ból 5 egyéni választókerületben volt érvényes a népszavazás – az egyik Lázár Jánosé

Öt egyéni választókerület teljesítette Orbán Viktor érvényességre vonatkozó elvárását: két Győr-Moson-Sopron, két Vas és egy Csongrád megyei EVK-ban érte el az érvényesen leadott voksok aránya az 50 százalékot. Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött.

A legnagyobb bukás Fónagy Jánosé és Varga Mihályé: legutóbbi választási eredménye alapján az egyik legnagyobb mozgósított Fidesz-táborral rendelkező két képviselő körzete éppen, hogy elérte az országos részvételi átlagot. Az Integrity Lab a szavazóköri szintű adatokat egyéni választókerületi egységre összegezte és összehasonlította a 2014-es országgyűlési választások fideszes eredményével, hogy kiderüljön, adottságaihoz, korábbi eredményeikhez képest melyik választókörzet teljesített felül és alul a részvétel tekintetében.

Az október 2-i népszavazás a mozgósításról szólt: a nemek győzelme nem volt kétséges, az érvényesség viszont igen. A Fidesz a kampány utolsó heteiben komoly nyomást helyezett saját képviselőire is, ám érdemes látni, hogy a különböző megyék, városok eleve más helyzetből indultak: a budapesti alacsony részvétel önmagában nem kizárólag a helyi felelősök hibája, a főváros több (pesti) választókerületében a kormánypárt hagyományosan gyengén teljesít – nem véletlen, hogy 2014-ben nyolc helyen is a baloldali ellenzék jelöltje győzött. A budai körzetekben ugyanakkor magas országgyűlési választási részvétel mellett tudott nyerni több vezető Fidesz politikus, így esetükben meglepő lehet a gyenge október 2-i részvétel.

Ha a népszavazáson legaktívabb választókerületet keressük, akkor a Fidesz-KDNP 2014-es legerősebb körzetét találjuk: a Győr-Moson-Sopron megye 3-as (Csorna központtal) EVK-ban az összes választópolgár 36 százaléka szavazott a győztes Gyopáros Alpárra. Esetében tehát egyfajta „kötelező” győzelemről beszélhetünk. Hasonlóképp, bizonyos választókerületek eleve más mérce előtt álltak: a borsodi körzetek többsége vagy Budapesten a XIII. vagy a VIII. kerülethez tartozó 7-es vagy 6-os EVK – ezekben a Fidesz eleve kevesebb szavazóval bírt már 2014-ben is (a szavazásra jogosultak 19-22 százaléka voksolt a kormánypárti jelöltekre). A mozgósítási sikert vagy sikertelenséget éppen ezért nem önmagában a részvételi adatokkal érdemes nézni, hanem összevetve a korábbi választási eredménnyel.

Continue Reading




Political activity of the youth

It is a well known phenomenon in Europe that younger generations (18-29) are less active politically than the older ones, but there are significant differences between the countries: they are avoiding elections in the United Kingdom, Finland and Poland the most. In these countries their turnout is only the 40-43 % of the average of the older generations. In Hungary it is 70 %, which is a better result, but still a significant gap. There is only one country where there is no gap (actually it is in favor of the youth): Belgium, where there is a compulsory voting system.

                      EU_reszvetel2 térkép

Election turnout of the generation 18-29 compared to the older ones.
 100% = same turnout, 50% = half of the turnout

Source of data: EES 2014, asking about the participation at the previous national elections. (Survey taken after the European Parliament elections)


Fiatalok politikai aktivitása

Az Európai Unió országaiban lényegében általános jelenség, hogy a fiatal, 18-29 év közötti választók kisebb arányban vesznek részt a választásokon, mint a 30 év felettiek. Az országok közötti arányok ugyanakkor jelentős különbséget mutatnak: a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Finnországban maradnak távol a fiatalok – ezekben az országokban a 18-29 év közöttiek részvételi aránya kevesebb, mint fele (40-43 százaléka) a 30 év felettieké. A magyar fiatalok esetén ez az arány jóval mérsékeltebb, de jelentős, részvételi arányuk 70%-a a 30 év felettiekének. Csupán egy országban, Belgiumban éri el – illetve haladja meg – a fiatalabbak részvétele az idősebb korosztályét, ez vélhetően nem független attól, hogy az országban kötelező szavazni.
Az adatok forrása az EES 2014-es, Európai Parlamenti választást követő felmérése, mely során a kutatást megelőző országgyűlési választási részvételre kérdeztek rá. 

EU_reszvetel2 térkép

A 18-29 korosztály választási részvételi aránya a 30 év felettiek arányában.
 100% = megegyező részvétel, 50% = fele akkora részvétel