szerző: Reiner Roland
Botka Lászlót a várakozásoknak megfelelően – 96 százalékos többséggel – miniszterelnök-jelöltnek választotta az MSZP, a szegedi polgármester azonban egyenesen egy Magyarország miniszterelnök-jelöltje tábla előtt tartott beszédet. Történt mindez majdnem napra pontosan 11 hónappal a 2016-os kongresszus után, amikor Hiller Istvánnal szemben Botka egyértelműen alulmaradt a választmányi elnöki posztért vívott versenyben – és úgy tűnt, pártkarrierje véget ért.
Ezzel szemben a tavaly decemberben a miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Botka László mára képes volt egységet kovácsolni pártjában: bár az elmúlt hónapokban sokan gondolták-várták, hogy az MSZP nem lesz képes kitartani mögötte és elfogadni a feltételeit, a szombati döntés alapján a párt tagsága és vezetése felsorakozott mögötte. Botka ezzel három külső feltétel közül egyet teljesített. Év eleji indulásakor ugyanis világosan látszott: ahhoz, hogy 2018-ra esélyes induló legyen, maga mögé kell állítania az MSZP-t, a többi ellenzéki pártot és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a választókat.
A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.
szerző: Reiner Roland
A korábbiakhoz képest egyértelműen optimistább és több embert megmozgató május 1-et láthattunk tegnap. A május 1. az elmúlt években leginkább a baloldali pártok kötelező, de megúszni kívánt ünnepe volt: a Városliget az időjárástól függően telt meg családosokkal, szakszervezetisekkel, ám ezek az alkalmak rendre a baloldal nehéz helyzetét illusztrálták. Ám a Fidesz-KDNP kormányzásának hetedik évében, 11 hónappal a következő választások előtt mind a Városliget, mind a Hősök tere más képet mutatott.
Mindez annak köszönhető, hogy két – egyébként nagyon is különböző – eseménysorozat is új színt hozott a politikába az elmúlt hónapokban: egyrészt Botka László „Fizessenek a gazdagok!”-kampánya és az ahhoz kapcsolódó, karakteresen baloldali politikai víziója őszintén tudott kapcsolódni a május 1-i munkásünnephez.
A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.
Reiner Roland az ATV A nap híre című műsorában beszélgetett Áder János Trefort Gimnáziumban tartott előadásáról, Orbán Viktor Népszabadsággal kapcsolatos megjegyzéséről, és a Mengyi Roland elleni vádemelésről. A műsor elérhető ITT.
A konferencián elhangzott prezentációk:
Reiner Roland: Közvélemény-kutatási eredmények
Csaba Réka: Politikusi interjúk
Reiner Roland bejegyzését a 24.hu idézte a szombat esti tüntetés élő közvetítésében, ITT.
szerző: Reiner Roland
Talán 2006 ősze óta nem volt ilyen sok, viszonylag nagy létszámú tüntetés rövid időn belül: két hét leforgása alatt öt alkalommal jött össze kisebb-nagyobb tömeg, hogy (elsősorban) a CEU bezárását célzó törvény ellen tüntessen. Szemben az akkori eseményekkel, a tüntetések nem vesztették el békés jellegüket: a zömében fiatalokból álló tüntetők farkasszemet néznek ugyan a rendőrökkel, illetve a „magyar rendőr velünk van” skandálás is újra előkerült, tényleges erőszak nem volt. Bár sok szempontból fura az a félig fesztivál jellegű tiltakozás, ami a „hivatalos” tüntetések után kezdődik és tart hajnalig, bizonyos értelemben ugyanúgy egy új társadalmi valóság megjelenése, láthatóvá válása, mint ahogy a radikális jobboldali szubkultúrát fedezhettük fel Budapest utcáin 2006 szeptemberében.
A tüntetések transzparenseit nézve egy-egy online portál mémgyűjtése vagy épp a Kétfarkú Kutyapárt ellen-plakátkampánya juthat eszünkbe, nem véletlenül: a tiltakozók bizonyos szempontból nem tettek mást, mint kinyomtatták azokat a vizuális ötleteket, amiket más esetben a Tumblren vagy egyéb közösségi felületen osztottak volna meg ismerőseikkel. A képi megoldások, az átiratok és a szóviccek világa egyértelműen az online világot idézi, azonban e felhasználók feladták fotelforradalmár vagy épp apolitikus státuszukat és az utcára vonultak. Ráadásul rájöttek arra is, hogy egyáltalán nincsenek egyedül érzéseikkel, dühükkel és elégedetlenségükkel.
Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.
szerző: Reiner Roland
Ismét népszavazásra készül a Momentum: a sikeres NOlimpia-kampányt követő 45 napos országjárás vége lényegében egybe esett a CEU működését ellehetetlenítő törvény elfogadásával, amire a mozgalom reagált is – a módosítást népszavazáson vonatnák vissza. Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András egy másik ügyet is a nép elé vinne: két ciklusban (más megfogalmazásban: két megválasztásban) korlátoznák azt az időt, amit egy miniszterelnök az ország élén tölthet. E feltétel (jelenlegi) célja, hogy Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet távol tartsák a hatalomtól.
Noha e két népszavazás első ránézésre beleillik a Momentum agendájába, mind az időzítés, mind a konkrét ügyek komoly kétséget keltenek azzal kapcsolatban, mennyire tudatos építkezés, átgondolt stratégia van e mostani lépés mögött.
Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.
Konferencia az Integrity Lab szervezésében, a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával
“10% lett. Maradhat?”
A rendezvényen az Integrity Lab kutatási eredményeinek bemutatása után a következő témákat járjuk körül vendégeinkkel:
Miért ilyen – változatlanul – alacsony a nők részvétele a politikai vezetésben, különös tekintettel a parlamentre?
Milyen következményekkel jár ez az élet más területein?
Milyen eszközökkel növelhető a nők politikai részvétele?
Hogyan csökkentheti a nők magasabb politikai aktivitása a nemek közötti egyenlőtlenségeket?
Continue Reading →
szerző: Reiner Roland
Soros György mellett alighanem Simicska Lajos neve kerül elő a legtöbbször, visszatérően a Fidesz-kommunikációjában – ahogy előbbi a civilek, úgy utóbbi a Jobbik mögött álló, kétes érdekekkel bíró háttérhatalmi ember szerepét tölti be a kormánypárt világképében. Két olyan emberről beszélünk, aki nélkül ma nem lenne Fidesz: Soros korai támogatásai és Simicska folyamatos, két és fél évtizeden keresztül tartó kulcsszerepe nélkül a mai kormánypárt talán eltűnt volna a rendszerváltás körüli csatározásokban. Ám míg az előbbi lényegében reakció, viszontválasz nélkül tűri, hogy neve egyre inkább a külföldről pénzelt civil szervezetekkel forrjon össze a kormánypárt szándéka szerint, Simicska hosszú idő után újra igen erős politikai üzenetet küldött.
Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.
“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.
A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.
