A Jobbik és a baloldal összefogásával a kimaradók járnak jól

szerző: Reiner Roland

A hazai ellenzék politikai megszerveződésének egyes kérdései mára egyre gyakrabban gumicsontokká válnak: rendszeres időközönként felveti őket valaki, hogy aztán a sokszor hallott reakciók lefutásával néhány napig kitöltsék a napirendet. A két legstabilabb, legtöbbször visszatérő ezek közül a választási bojkott meghirdetése, valamint a Jobbik és baloldal választási szövetségének felvetése – mint a Fidesz-rendszer leváltásának kulcsa. Utóbbinak ezúttal Medgyessy Péter korábbi kormányfő december végi nyilatkozata adott új lendületet, de a kétoldali ellenzék esetleges összeállásáról már hetek óta cikkeznek a kormányhoz közeli lapokban is.

Mindkét felvetés már legalább 4-5 éve, az előző kormányzati ciklus óta napirenden van, dacára annak, hogy nem igazán történik olyan esemény, ami a körülményeket alapjában változtatná meg. Egy-egy értelmiségi vagy (jellemzően már nem aktív) politikusi megszólalás a média és a véleményformálók figyelmét ugyan felkelti, ám választói szemmel sokkal inkább a változatlanság, az egy helyben járás látszatát kelti. A pártok körüli szakértői, értelmiségi közeg elengedhetetlen az eredményes, innovatív és reflexív politizáláshoz, ám a kizárólag nekik való megfelelésnek súlyos következményei lehetnek.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n, ITT.


Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

szerző: Reiner Roland

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Schiffer megmutatta, hiába vonult vissza, hatással van az LMP-re

szerző: Reiner Roland

Újra teljes az Alkotmánybíróság, kedden a Fidesz-KDNP az LMP frakció segítségével némiképp váratlanul megválasztott négy alkotmánybírót. Az év eleji egyeztetésekhez képest most teljes csöndben, már csak az eredmény ismeretében tájékoztatták a közvéleményt, lényegében egy hét sem telt el a bejelentés és a tényleges szavazás között. Ez a rapid tempó egy ilyen ügyben önmagában is problémás – még ha az ilyen gyors döntéshozatal a Fidesztől nem is idegen. Az ellenzéki pártok reakciója ezért nem is lehetett más, mint puccsal, paktummal vádolni a kormánypártokat és az LMP-t: ami ebben a helyzetben több, mint puszta politikai keretezés.

A teljes elemzés a 24.hu-n érhető el ITT.



Klubrádió: Esti gyors

‘A Jobbik számára ez az ügy már nem csak a menekültkérdésről szól, hanem sokkal inkább a letelepedési kötvényekről, és a korrupcióról, és a saját helyzetét igyekszik erősíteni az ellenzéki térben.’ Reiner Roland a Klubrádiónak nyilatkozott a Jobbik által benyújtott Alaptörvény módosítással kapcsolatban. A felvétel ITT érhető el.


Baloldal: Előválasztás?

‘Az előválasztás jó politikai innováció, ami bevonja a választókat a jelöltállításba – nem csak a tényleges szavazáskor számít rájuk. Az előválasztás lényege ugyanakkor az is, hogy a politikusok személyesen találkozzanak szavazóikkal, szervezetileg megerősödjenek, erre az online forma viszont nem alkalmas.’ Reiner Roland az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában a baloldali előválasztási koncepciókról beszélt.

roland-balo-eloval


Lánchíd Rádió: Szabad gondolat

‘Bár Donald Trump saját magát a politikán kívülről jövő jelöltnek igyekezett pozicionálni, valójában nagyon is jól használta az amerikai politikai rendszer adottságait, nem civilként, hanem politikai mozgalomként szervezte meg saját támogatóit, és így tudott győzni.’ Reiner Roland a Lánchíd Rádió Szabad gondolat című műsorában az amerikai elnökválasztás eredményét elemezte. A felvétel ITT érhető el.


HVG Extra: A Nő

Csaba Réka és Reiner Roland a HVG Extra: A Nő különszámában, Anna Réz ‘A mamahoteltől Donald Trumpig’ című cikkéhez arról nyilatkozott, hogy hogyan függ össze a változó nemi szerepekből következő társadalmi feszültség, illetve a mainstream politikai pártok egyre csökkenő képessége a saját szavazóik problémáinak megértésére.


Miért nincs több nő a magyar politikában?

A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány – ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint. Mindkét választ a szavazók 36 százaléka jelölte, ezektől némiképp lemaradva, 30 százalékos aránnyal került elő az, hogy a választók jelentős része nem szavazna női jelöltekre, valamint hogy a nők felé magasabbak az elvárások. Minden ötödik válaszadó úgy vélte, hogy a lányokat gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával.

nok1

Ma az országgyűlésben 10 százalék a képviselőnők aránya. Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Válassza ki a két legjellemzőbb okot!

A nőknél a család, a férfiaknál a pártpolitika az első számú indok

Jelentősen eltér ugyanakkor a nők és a férfiak indok-listája: tízből négy nő a családi kötelezettségek miatti időhiányt említette első helyen, a férfiak ugyanilyen arányban viszont a párton belüli támogatás hiányát. A legnagyobb nemi különbséget a nők felé irányuló magasabb elvárások okozták: ezt a nők több mint harmada jelölte az alacsony jelenlét okaként, a férfiak közül csak minden ötödik.

nok2

Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Említések százaléka nemek szerint

Nem azért, amiért Orbán Viktor gondolja

Abban viszont nincs különbség nők és férfiak között, hogy igen alacsony arányban – mindössze hétből egy válaszadó – vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához. A miniszterelnök egy tavaly kiszivárgott felvételen ezzel magyarázta, miért nincsenek nők a politika élvonalában – úgy tűnik, a társadalom ebben nem ért egyet Orbán Viktorral.

A fiatalokat már valószínűleg máshogy nevelik, a diplomások mondják leginkább, hogy a magyarok ilyenek

A legfiatalabb korosztályban csak 15 százalék választotta, hogy a nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával, szemben a 65 év felettiek 28 százalékával – alighanem egy mai fiatalnak már kevesebb ilyen nemi sztereotípiával kell szembesülnie.

Ráadásul az idősebbek élettapasztalataik okán visszamenőleg jobban összekötnek bizonyos döntési helyzeteket a hagyományosabb nevelésből fakadó elvárásokkal. A felsőfokú végzettségűek körében első számú indokként szerepelt a választókról alkotott vélemény – a diplomások közel négytizede vélte úgy, hogy azért van ilyen kevés nő, mert a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Hungarian Parties and Same-Sex Marriage – Stances, Questions and Concerns

For years now, the Hungarian LGBTQ community has proven itself to be one of the best organized civil movements: the number of people attending the annual Pride parade is increasing each year; their interannual programs (from a film festival to the Coming Out Day) strengthen the notions of openness, awareness and acceptance both towards the community and the mainstream society. Compared to the rest of the civil organizations set out to defend human rights, Pride is less insistent on isolating itself from party politicians: politicians of left-wing and liberal parties typically attend the annual march with high-profile representation.

On the other hand, however, apparently this is the maximum level of support politicians are willing to show when it comes to the LGBTQ’s fight for the extension of rights: based on the opinions articulated at a conference held last week on same-sex marriage, it seems uncertain that Hungary would move closer to establishing same-sex marriage if a new government was elected.

On the jointly organized event of Budapest Pride and Integrity Lab, Hungarian left-wing and liberal opposition parties and Jobbik (the radical right-wing party) debated the topic. While the latter categorically denied the idea of same-sex marriage, the rest of the parties, in theory, were all in agreement with it. However, their positions greatly differed in terms of the question of timing and the path that has to be taken towards realization. After the debate the general impression was that the larger the party, the less adamant or daring it is to become engaged in the issue.

The full article is avalaible on 4liberty.eu HERE.