Brexit: Reasons and Lessons to Learn

The result of the June 23rd referendum in the United Kingdom apparently markes a significant milestone in history. However, its reasons and consequences are much less obvious. It would be at least ignorance or even a serious mistake to consider it solely an internal affair of the UK, and blame the national politicians for being populist, taking risks or not being able to control the situation. British were always skeptical and critical towards the EU, and mainstream politics could not respond to the trends of the last years when these sentiments became stronger and stronger. If it had not been decided at a referendum, the issue of the EU membership could have dominated the national election anyway. This is why British voters had to be allowed to vote on the future of their country – just like the Scottish were given the same opportunity.

Although David Cameron made several mistakes in this case (the promise of the referendum was the smaller one, the unsuccessful Remain campaign was the bigger blunder), he is certainly not the only one to blame for the present situation and the uncertain future. The extremely divided Conservative and Labour Party both contributed to the Brexit, and their failure in the Remaincampaign reveals significant structural problems in regard to their capabilities to convince and mobilize the people. …

Read our position on Brexit on 4liberty.eu HERE


Tóbiás leváltásával üzent az MSZP-tagság: nincs több türelem

Szerző: Reiner Roland

Új pártelnököt és választmányi elnököt választott az MSZP: a jövőben a Tóbiás-Botka páros helyett a Molnár-Hiller duó vezeti a legnagyobb baloldali pártot. A párton belüli elégedetlenséget és feszültséget jól jelezte, hogy négyen is elindultak az elnöki posztért és hogy a kongresszus a sajtó teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlott.

A négy jelölt között sokkal inkább stílusbeli, mint tartalmi különbségek voltak, az első forduló eredménye alapján a küldöttek nem díjazták Szanyi Tibor éles, a párton belüli kollaboránsokról tett nyilatkozatait, ugyanis az előzetes várakozásokhoz képest csak negyedik helyre futott be, a leadott szavazatok 14 százalékával. A későbbi győztes Molnár Gyula már az első fordulóban is vezetett és Hiller István 60-40 arányú győzelme Botka László felett már sejtetni engedte a kihívó győzelmét a regnáló elnökkel szemben. A második fordulóban Molnár az érvényes szavazatok 57 százalékával le is győzte Tóbiás Józsefet – az újítás iránti vágy tehát összességében győzött, elsöprő vagy egyértelmű helyzetről ugyanakkor korántsem beszélhetünk.

Bár nem látszik olyan szintű ellenségeskedés a Tóbiás illetve a Molnár Gyula-féle csapat mögött, ami mondjuk kiválással fenyegetne, a párt ilyen arányú megosztottsága egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a következő két évben zavartalanul vezesse a pártot az új elnök.

Egy fontos pozíciót ugyanakkor megtartott a régi vezetés: az alelnöki küzdelemben a pécsi Tóth Bertalan nem tudta legyőzni Gőgös Zoltánt – a földügyet sikerre vivő képviselő megőrizte helyét. Az új elnökség első politikai kihívása várhatóan a földkérdésben kiírt népszavazás lesz – amennyiben a bemutatott aláírások száma ténylegesen eléri a kétszáz ezret. Az eredetileg három téma egyre szűkült, miután a boltzárban a kormány visszakozott, míg a bérplafonra nem sikerült megfelelő számú aláírást összegyűjteni – erősen kérdéses, hogy kizárólag a földügyre el lehet-e vinni négymillió embert.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .


A Brexit okairól és lehetséges következményeiről

szerző: Csaba Réka

Az Egyesült Királyságban június 23-án népszavazást tartanak az ország európai uniós tagságáról. Bár a tényleges kilépés a közelmúltig nem szerepelt a lehetséges forgatókönyvek között, ami most történik az Egyesült Királyságban, nem előzmény nélküli. Az EU-val kapcsolatos politikai és társadalmi konszenzus sokáig az unió folyamatos fejlődése volt: a nehézségek és (az egyes szereplők által nagyon máshol meghúzott) korlátok ellenére az integráció egyre bővül és mélyül, mert ez a folyamat adja az egész közösség alapját, motivációját és lendületét. A 2004-es, nagy bővítési kört követő csalódások, az utóbbi évek válságai és az ezek következében megerősödő euroszkeptikus, populista vagy szélsőséges politikai hangok – és az általuk kihangosított, illetve a politikai érdekből felerősített valós állampolgári vélemények és elégedetlenség – azonban egyértelművé tették: az európai integráció folytatását és irányát többé nem kezelhetjük axiómaként.

Mert hiába a sok előny, a tagság számszerűsíthető gazdasági és társadalmi haszna, a tagadhatatlan politikai vívmányok, ha mindezt az emberek nem érzik. Az utazás és a munkavállalás szabadsága, az integráció erősítését és felzárkózást célzó támogatások, mint kézzel fogható tények, illetve az egységes, békés Európa gondolata, az európai állampolgárság, mint egy nemzeti identitást, kulturális örökséget és hagyományokat kiegészítő, pozitív, érzelmi azonosulásra alkalmas közösség megteremtődése – ezek mind-mind az EU valódi eredményei. Ezen előnyök kihasználásáért és megéléséért ugyanakkor az állampolgároknak is tenniük kell. Nem automatikusan jelennek meg a pozitívumok oldalán, és bizonyos társadalmi csoportok jobban hozzájuk férnek (gyakran erősen megkérdőjelezhető módokon is), mint mások. Az EU-nak azonban ezeken a  területeken komoly felelőssége és hiányosságai vannak: az előbbiek esetében a hatékonyság és törvényesség mostaninál jobb ellenőrzésére, míg az európai identitással kapcsolatban a társadalomban egyre erősödő polarizáció okainak megértésére és politikai szempontokat is figyelembe vevő kezelésére lenne szükség.

A teljes cikk a Reflektor.hu-n olvasható ITT .


A kormány Brexit hirdetéséről

Szokatlan helyzettel járó szokatlan megoldás a kormány fizetett hirdetése a holnapi Brexit kampányban, ami ráadásul nem kizárólag belügy, hiszen az egész EU-t érinti – Reiner Roland a 24.hu-nak nyilatkozott, a teljes cikk ITT olvasható.


Rosszul is elsülhet a baloldal nagy ötlete

szerző: Reiner Roland

A héten a Párbeszéd Magyarországért jóvoltából új lendületet kapott az előválasztás-vita: a párt olyan koncepciót dolgozott ki, ami bizonyos részterületeken mást javasol, mint az eddigi elképzelések (online részvétel, preferenciális szavazás, átlagosan 3000 forintos részvételi díj), illetve ajánlással élt az országos lista összeállítására is – utóbbit szintén személy-központúra szabta a párt.

Noha sokan úgy érzik, hogy a baloldali-liberális ellenzéki pártok túl sokat foglalkoznak önmagukkal és keveset a választókkal, hogy már megint az „összefogás” vita zajlik ahelyett, hogy szakpolitikai programokat dolgoznának ki, a 2018-as választási együttműködésnek valójában jót tenne, ha a technikai részletekről minél korábban meg tudnának egyezni. Ezzel ugyanis éppen azt lehetne elérni, hogy aválasztást megelőző időszak már a választókról és a programokról szóljon, ne pedig az aktuálisan mért támogatottságok alapján át- és újraírt egyezségekről.

A teljes cikk a 24.hu-n olvasható ITT .


WONET konferencia Belgrádban

Csaba Réka a WONET projekt zárókonferenciáján, Belgrádban tartott előadást a nők politikai részvételéről és a nemi sztereotípiák szerepéről a játékiparban. A konferencia összefoglalója ITT található.

belgrád konfi

A projekt honlapja elérhető itt, a teljes program pedig letölthető innen.



Polarization Instead of Dialogue? Responsibility of EU Leaders to Turn the Tide

The result of the Austrian presidential election is one of the rare cases showing pretty accurately how politically divided is the society. The difference between the winning Green and losing far-right candidates was less than 1%, which was 30 thousand votes. Although it was not the only moment when a moderate kind of resistance defeated the recently strengthened far-right, it was a more obvious victory for the moderates at the regional elections of France in December 2015 – despite the fact that, eventually, the candidates of the Republican Party of Sarkozy did not stand down so there were even competitors for moderate candidates.

Since the EU is facing the refugee crisis, electoral maps have significantly changed not only in Austria and France, but in Poland, Slovakia as well as in German regional elections. Although the Austrian political situation marks another milestone in the escalating the process, there is no sign of willingness to understand it to greater extent. The proposed idea of (financially) sanctioning countries not willing to accept refugees – as an addition to the concept of refugee quotas – does not answer the most important questions: what exactly are the responsibilities and obligations of the EU in this situation? There are two parallel debates going on in Europe: an ideological one about the role of Europe, and a technocratic one, about policy solutions proposed based on the first debate. And while many of the member states and their political parties try to win the first, the EU only seems to care about the second one.

Read our analyis on 4liberty.eu HERE .