Ezt a tüntetéshullámot nehéz lesz megfékezni

szerző: Reiner Roland

Talán 2006 ősze óta nem volt ilyen sok, viszonylag nagy létszámú tüntetés rövid időn belül: két hét leforgása alatt öt alkalommal jött össze kisebb-nagyobb tömeg, hogy (elsősorban) a CEU bezárását célzó törvény ellen tüntessen. Szemben az akkori eseményekkel, a tüntetések nem vesztették el békés jellegüket: a zömében fiatalokból álló tüntetők farkasszemet néznek ugyan a rendőrökkel, illetve a „magyar rendőr velünk van” skandálás is újra előkerült, tényleges erőszak nem volt. Bár sok szempontból fura az a félig fesztivál jellegű tiltakozás, ami a „hivatalos” tüntetések után kezdődik és tart hajnalig, bizonyos értelemben ugyanúgy egy új társadalmi valóság megjelenése, láthatóvá válása, mint ahogy a radikális jobboldali szubkultúrát fedezhettük fel Budapest utcáin 2006 szeptemberében.

A tüntetések transzparenseit nézve egy-egy online portál mémgyűjtése vagy épp a Kétfarkú Kutyapárt ellen-plakátkampánya juthat eszünkbe, nem véletlenül: a tiltakozók bizonyos szempontból nem tettek mást, mint kinyomtatták azokat a vizuális ötleteket, amiket más esetben a Tumblren vagy egyéb közösségi felületen osztottak volna meg ismerőseikkel. A képi megoldások, az átiratok és a szóviccek világa egyértelműen az online világot idézi, azonban e felhasználók feladták fotelforradalmár vagy épp apolitikus státuszukat és az utcára vonultak. Ráadásul rájöttek arra is, hogy egyáltalán nincsenek egyedül érzéseikkel, dühükkel és elégedetlenségükkel.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Reggeli személy

Csaba Réka a Klubrádió vendége volt, és a Lex CEU és a civil törvény elleni tüntetések lehetséges következményeiről, az ezekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációról, a nemzetközi reakciókról, és az ellenzéki pártok helyzetéről is beszélgetett. A műsorban elhangzottakról készült összefoglaló ITT olvasható, a felvétel pedig meghallgathatók ITT és ITT.


Kik voltak a NOlimpia aláírói?

A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint a Jobbikos szavazók jellemzően nem írták alá az íveket. Kifejezetten nagy arányban az alacsonyabb végzettségűek és a Budapest északi külsőbb kerületeiben élők adták nevüket a népszavazási kezdeményezéshez. Az Integrity Lab reprezentatív budapesti közvélemény-kutatás segítségével mérte fel a NOlimpia aláírók társadalmi és politikai hátterét.

Az aláírók nemi és életkori aktivitása a választási részvételhez hasonló mintázatot mutat: a férfiak nagyobb arányban írtak alá, mint a nők, az idősebbek pedig, mint a fiatalok. A végzettség szerinti megoszlás azonban jelentősen eltér: a legmagasabb arányban a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők írtak alá, őket követi a legmagasabban kvalifikált diplomás csoport.

A NOlimpiai kampány alapvetően sikeres volt a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is: az aláírók 36 százaléka pártot nem választó bizonytalan. A legtöbb „pártos” aláíró az MSZP-től érkezett – az összes szignó 18 százalékát szocialista szimpatizánsok adták. A Momentum Mozgalmat az aláírók 12 százaléka választaná egy most vasárnapi választáson.

A NOlimpia aláírók jelenlegi pártpreferenciája

Continue Reading


Magára maradhat a harcban a CEU-ügyben későn ébredő Momentum

szerző: Reiner Roland

Ismét népszavazásra készül a Momentum: a sikeres NOlimpia-kampányt követő 45 napos országjárás vége lényegében egybe esett a CEU működését ellehetetlenítő törvény elfogadásával, amire a mozgalom reagált is – a módosítást népszavazáson vonatnák vissza. Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András egy másik ügyet is a nép elé vinne: két ciklusban (más megfogalmazásban: két megválasztásban) korlátoznák azt az időt, amit egy miniszterelnök az ország élén tölthet. E feltétel (jelenlegi) célja, hogy Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet távol tartsák a hatalomtól.
Noha e két népszavazás első ránézésre beleillik a Momentum agendájába, mind az időzítés, mind a konkrét ügyek komoly kétséget keltenek azzal kapcsolatban, mennyire tudatos építkezés, átgondolt stratégia van e mostani lépés mögött.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Hungary targets Soros-funded university in latest authoritarian push

“Soros had become a popular target for the government to attack to appeal to its supporters. …[Orbán] wants to say he stands for protection and security — protecting the people of Hungary against international actors who want to influence what is happening here”

Comments to VICE.com by Réka Csaba on the bill that makes it possible to shut down the Central European University.

The article is available HERE.


Nők a politikában

Konferencia az Integrity Lab szervezésében, a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával

“10% lett. Maradhat?”

A rendezvényen az Integrity Lab kutatási eredményeinek bemutatása után a következő témákat járjuk körül vendégeinkkel:
Miért ilyen – változatlanul – alacsony a nők részvétele a politikai vezetésben, különös tekintettel a parlamentre?
Milyen következményekkel jár ez az élet más területein?
Milyen eszközökkel növelhető a nők politikai részvétele?
Hogyan csökkentheti a nők magasabb politikai aktivitása a nemek közötti egyenlőtlenségeket?

Continue Reading


Simicska-Jobbik-Fidesz ügy: apa és fia magasabb fokozatba kapcsolt

szerző: Reiner Roland

Soros György mellett alighanem Simicska Lajos neve kerül elő a legtöbbször, visszatérően a Fidesz-kommunikációjában – ahogy előbbi a civilek, úgy utóbbi a Jobbik mögött álló, kétes érdekekkel bíró háttérhatalmi ember szerepét tölti be a kormánypárt világképében. Két olyan emberről beszélünk, aki nélkül ma nem lenne Fidesz: Soros korai támogatásai és Simicska folyamatos, két és fél évtizeden keresztül tartó kulcsszerepe nélkül a mai kormánypárt talán eltűnt volna a rendszerváltás körüli csatározásokban. Ám míg az előbbi lényegében reakció, viszontválasz nélkül tűri, hogy neve egyre inkább a külföldről pénzelt civil szervezetekkel forrjon össze a kormánypárt szándéka szerint, Simicska hosszú idő után újra igen erős politikai üzenetet küldött.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.



Balra át

“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner​ Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.

A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.