Miért baj, hogy nincs elég nő a politikában?

szerző: Csaba Réka

A Világgazdasági Fórum 2006 óta minden évben elkészített Gender Gap Report-ja is azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a vizsgált országok (egy-két kivétellel) mind javulást értek el a nemek közötti egyenlőség tekintetében, és a legnagyobb (pozitív) változás a négy vizsgált terület (egészségügy, oktatás, munkaerő-piaci részvétel és politika) közül a legutóbbi terén történt. A magyar politika azonban továbbra is döntően a férfiak terepe, ami számos következménnyel jár, és ennek megváltoz(tat)ása mindenki érdeke lenne – nem csak a nőké. Emellett a társadalomban is volna rá fogadókészség, ahogy ezt a kutatás eredményei mutatják.

A teljes cikk a WMN.hu-n olvasható, ITT .


Kétszeresen is csapdahelyzetet teremt az októberi népszavazás

szerző: Reiner Roland

Múlt szombat óta hivatalosan is az október 2-i népszavazás kampányidőszakában vagyunk, egyelőre azonban több hír szólt arról, milyen összeállításban tervez kampányolni a baloldali ellenzék, mint arról, hogyan, milyen üzenettel fogja rávenni szavazóit: ne vegyenek részt a voksoláson. Abban ugyanis egyetértés van az MSZP, DK, Együtt és PM között, hogy a helyes, követendő magatartás a távolmaradás: ezzel kívánják elérni, hogy a népszavazás érvénytelen legyen.  Sőt, lényegében az indoklás is megegyezik: a kvótanépszavazás valójában az Európai Uniós tagságról szól, Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból, a baloldali pártok viszont maradáspártiak, így az otthonmaradásra buzdítanak.

Függetlenül attól, jó stratégiának tartjuk-e a bojkottot és megfelelő üzenetnek az ahhoz tartozó érvelést, elsőre nehéz megérteni, miért nem kampányolnak már napok óta az ellenzéki pártok – közösen. A jelek szerint a kvótanépszavazás kétszeresen is csapdahelyzetet teremtett: önmagában a kérdés, illetve annak megfogalmazásával a Fidesz kényszerhelyzetbe hozta a baloldali ellenzéket (és a Jobbikot is, mely nem tud saját álláspontot megjeleníteni, így tulajdonképpen a kormánypárt mellett fog kampányolni). A másik nehézséget azonban a baloldal maga hozta létre – pontosabban örökölte meg saját, 2014-es önmagától.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható, ITT .


Kötelező ügy lett a korrupció a politikában

szerző: Reiner Roland

A magyar választó lényegében beárazta a pártok korrupcióját: mindenki lop, így az számít, hogy ezen felül mi történik. Különbséget legfeljebb az jelent, hogy épül-e a kerület, a település vagy csak a politikusok magánvagyona gyarapodik.

Ha nincs a kreatív névválasztás, aligha maradna meg Mengyi Roland múlt héten kirobbant korrupciógyanús ügye. A fideszes országgyűlési képviselő – a megjelent információk alapján – a Harry Potter-regényekből ismert Voldemort fedőnevet választotta magának, ám korántsem ez a legszokatlanabb a történetben. Még a politika iránt aktívan érdeklődőknek is nehéz feladat lenne az elmúlt egy-két év összes korrupciógyanús ügyét összegyűjteni, és alighanem bizonyos témák kapcsán komoly viták alakulnának ki: beszélhetünk-e egyáltalán korrupcióról.

Mindeközben nem látjuk jelét, hogy a Fidesz népszerűségét, támogatottságát kikezdené az, hogy újabb és újabb politikusuk hozható kapcsolatba ilyen ügyekkel – márpedig az esetek felkutatásában mind a sajtó, mind az ellenzéki politikusok igen aktívak és sikeresek. Annak azonban, hogy a korrupció nem erodálja a kormánypárt támogatottságát, olyan strukturális okai vannak, amelyek nem a mai Fidesz sikeres és tudatos stratégiájának az eredményei, sokkal inkább a magyar választó racionális viselkedéséé.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .


Female politicians in the public eye

Four out of ten Hungarians are more likely to vote for a party which considers it important to have more women as candidates, and 58% of left-liberal voters would agree that left-liberal opposition should have a woman as their prime minister candidate in the next elections in 2018.

Our research about the attitude of Hungarian society towards female politicians on 4Liberty.eu HERE .

 




Női politikusok a közvélemény szemében

Tízből négy választó szívesebben szavaz olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok szavazóinak 58 százaléka pedig egyetértene azzal, hogy női miniszterelnök-jelölttel induljanak a 2018-as választásokon. Az Integrity Lab ezúttal a női politikusok társadalmi megítélését vizsgálta egy országos, reprezentatív kutatás segítségével.

A teljes elemzés letölthető INNEN.

             

A baloldali, liberális választók szívesebben szavaznak, ha egy pártban több a női jelölt

Míg a Fidesz és a Jobbik szavazók között csak 33-39 százalék válaszolt úgy, hogy szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok táborában tízből hat-hét szimpatizáns érez így.

Szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson

A Fidesz-szavazók ötöde szerint azért van kevés nő a parlamentben, mert kevésbé alkalmasak 

A magyar választók 84 százaléka elutasítja azt az állítást, hogy a nők alacsony létszáma alkalmatlanságukkal lenne összefüggésben, és csak nyolcaduk véli úgy, hogy ez áll a háttérben: a leghatározottabb, teljes elutasítást az Együtt, PM, MLP szavazók között látjuk. A többi szavazóhoz képest viszont a Fidesz szimpatizánsai máshogy vélik: körükben 22 százalék értett egyet azzal, hogy az alkalmatlanságuk okán van kevesebb nő a parlamentben.

Egyértelmű támogatottsága van a női miniszterelnök-jelölt gondolatának a baloldali, liberális táborban

A teljes baloldali, liberális szavazók 58 százaléka értett egyet azzal, hogy pártjaiknak 2018-ban női miniszterelnök-jelöltet kellene állítani. A Együtt, PM, MLP szavazók kétharmada, az MSZP-sek 57 százaléka, míg a DK-sok fele támogatta ezt. Utóbbi táborban igen magas volt a bizonytalanok aránya – vélhetően Gyurcsány Ferenc jelenléte miatt nehezebb elvonatkoztatni és elképzelni egy női miniszterelnök-jelöltet.

Ahol nincs nemi különbség: a női politikusok megítélése

A kutatás alapján egyik kérdésben sem különbözött szignifikánsan a női és férfi válaszadók véleménye – mérésünk szerint jelenleg nincs olyan összefüggés, hogy egy női választó számára fontosabb lenne, hogy egy párt odafigyeljen arra, mennyi női jelöltet állít és az alkalmasság kérdésében sincs eltérés: a nők épp úgy látják a női politikusokat, mint a férfiak.

 A teljes elemzés letölthető INNEN .



Hillary hosszú útja

szerző: Csaba Réka

Egy héttel a republikánusok, Donald J. Trump győzelmével végződő jelölőgyűlése után a demokrata delegáltak is összegyűltek, és újra történelmet írtak: az első afro-amerikai után az első női elnököt adhatják az Egyesült Államoknak Hillary Rodham Clinton személyében.

Hosszú és rögös út vezetett számára idáig, amely sokat elmond az amerikai politika átalakulásáról, a demokrata párt helyzetéről is. Jól mutatja ezt az is, hogy közvetlenül a demokrata konvenció előtt a Wikileaks nyilvánosságra hozta a párt vezetésének e-mailezését, amelyben többek között arról is szó van, hogyan tudnák gyengíteni legnagyobb párton belüli riválisa, Bernie Sanders kampányát. Az, hogy valójában milyen intézkedések történtek és kinek az utasítására, akár a demokrata párton belül, akár a szivárogtatással kapcsolatban, egyelőre nem világos. …

Hillary Clinton jelöltségért való indulása és pártja vezetőinek támogatása gyakorlatilag kezdettől egyértelmű volt, senki nem számított rá, hogy az előválasztásban bárki komoly veszélyt jelenthet rá. Clinton azonban a delegáltak (és a rájuk érkező szavazatok) számát tekintve meggyőző, de percepció szempontjából sokkal kisebb győzelmet aratott, mint azt korábban várni lehetett. Noha az előválasztást részben pont arra találták ki, hogy ez alatt derüljenek ki az esélyeiket rontó információk a jelöltekről, a folyamat során reflektorfénybe került ügyek és feszültségek mind neki, mind pártjának komoly károkat okozhattak hosszú távon is.

A teljes elemzés a hvg.hu-n olvasható ITT .


Orbán új frontot nyitott

szerző: Reiner Roland

Donald Trump melletti kiállásával Orbán Viktor garantálta, hogy legyen egy dolog, ami miatt a 2016-os Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédére emlékezni fogunk, noha ez az ajánlás sem különösebben meglepő, hiszen a Fidesz hagyományosan a Republikánus Párthoz húz inkább. Ami az időzítést illeti, miszerint Orbán az első hivatalban lévő kormányfő, aki nyilvánosan Trumpot támogatja, ez sokkal inkább szól arról a bizonytalanságról, ami Trumpot eddig körülvette: egészen a konvenció végéig sokan reménykedtek abban, hogy a republikánusok mégsem őt választják elnökjelöltjüknek.

Ezt leszámítva azonban Orbán beszéde kevés újdonságot tartalmazott, korábbi szerepléseihez képest éppen bizonyos témák és megközelítések elmaradása miatt érdekes mégis a szombati szónoklat. A korábbi években ugyanis a bálványosi beszédek nagyon erős nyelvezettel és jól beazonosíthatóan a magyar belpolitikának szóltak: az illiberális állam felvázolása 2014-ben vagy a menekültválság összekötése a baloldallal 2015-ben világos célt szolgáltak. Ehhez képest az idei beszédből lényegében teljesen kimaradtak a magyar ellenzék és a belpolitika legfontosabb témái, sőt, az októberi kvótanépszavazás is csak egyszer, a beszéd végén került elő.

Orbán visszafogottsága különösen a héten indult plakátkampány fényében feltűnő – bár tény, hogy a plakátok hangvételét nehéz lenne tovább fokozni. A miniszterelnök erre kísérletet sem tett. Jól mutatja a beszéd fókuszát, hogy az Európa, európai szavak háromszor olyan sűrűn fordultak elő, mint a magyar, Magyarország kifejezések – az idei bálványosi beszéd sokkal inkább szólt az európai politikai elitnek, mint itthonra.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .