Ha marad az ellenzéki megosztottság, jön a Fidesz újabb kétharmada

szerző: Reiner Roland

Botka Lászlót a várakozásoknak megfelelően – 96 százalékos többséggel – miniszterelnök-jelöltnek választotta az MSZP, a szegedi polgármester azonban egyenesen egy Magyarország miniszterelnök-jelöltje tábla előtt tartott beszédet. Történt mindez majdnem napra pontosan 11 hónappal a 2016-os kongresszus után, amikor Hiller Istvánnal szemben Botka egyértelműen alulmaradt a választmányi elnöki posztért vívott versenyben – és úgy tűnt, pártkarrierje véget ért.

Ezzel szemben a tavaly decemberben a miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Botka László mára képes volt egységet kovácsolni pártjában: bár az elmúlt hónapokban sokan gondolták-várták, hogy az MSZP nem lesz képes kitartani mögötte és elfogadni a feltételeit, a szombati döntés alapján a párt tagsága és vezetése felsorakozott mögötte. Botka ezzel három külső feltétel közül egyet teljesített. Év eleji indulásakor ugyanis világosan látszott: ahhoz, hogy 2018-ra esélyes induló legyen, maga mögé kell állítania az MSZP-t, a többi ellenzéki pártot és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a választókat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Kormányforgatókönyvek – Milyen kormányt szeretnének a szavazók 2018-ban?

A választók 16 százaléka örülne, ha 2018-ban a Fidesz újra kétharmadot kapna, 12 százalék pedig az egyszerű kormánytöbbséget tartaná a legjobb forgatókönyvnek. Gyurcsány Ferenc szerepe továbbra is megosztó, a szavazók 9 százaléka vele, 8 százaléka nélküle felálló baloldali ellenzéki kormányt szeretne látni egy év múlva. A megkérdezettek hetede viszont azt preferálná, ha a jövő tavaszi választások után senkinek nem lenne többsége a parlamentben. Az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásában a lehetséges 2018-as kormányforgatókönyvek támogatását vizsgálta.

A 2018-as választásoknak többféle kimenetele lehet, különböző összetételű parlament és kormány alakulhat. Kérem, mondja meg, hogy az alábbiak közül Ön melyik eredménynek örülne a leginkább?

A kétharmad a Fidesz-szavazókat is megosztja

A fideszes szavazók fele kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne pártjának 2018 után. 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna – 5 százalék Fidesz-Jobbik koalíciót, 5 százalék pedig egyértelmű többség nélküli eredményt.

Gyurcsány – vele vagy nélküle?

A baloldali szavazókat továbbra is megosztja Gyurcsány Ferenc személye: az MSZP-sek bő harmada Gyurcsánnyal, szűk harmada pedig egy nélküle kormányzó koalíciónak örülne. A szocialista szavazók negyede nem is akar koalíciót, hanem egypárti MSZP-kormányt választana. A DK tábor nem meglepő módon egységesebb – tízből hét DK-s Gyurcsányt is a kormányban szeretné látni –, azonban a DK szavazók 19 százaléka elengedné a volt miniszterelnök ambícióit, és egy nélküle felálló koalíciót preferálna.

A leginkább megosztott az Együtt, Párbeszéd, Liberális szavazókból álló blokk: harmaduk nem is a valamelyik baloldali koalíciós változatnak, hanem egy világos többség nélküli eredménynek örülne 2018 tavaszán. Egy másik harmad a Gyurcsány nélküli koalíciót szeretné, míg ötödük a volt miniszterelnököt is bevenné.

Continue Reading



Ezt a tüntetéshullámot nehéz lesz megfékezni

szerző: Reiner Roland

Talán 2006 ősze óta nem volt ilyen sok, viszonylag nagy létszámú tüntetés rövid időn belül: két hét leforgása alatt öt alkalommal jött össze kisebb-nagyobb tömeg, hogy (elsősorban) a CEU bezárását célzó törvény ellen tüntessen. Szemben az akkori eseményekkel, a tüntetések nem vesztették el békés jellegüket: a zömében fiatalokból álló tüntetők farkasszemet néznek ugyan a rendőrökkel, illetve a „magyar rendőr velünk van” skandálás is újra előkerült, tényleges erőszak nem volt. Bár sok szempontból fura az a félig fesztivál jellegű tiltakozás, ami a „hivatalos” tüntetések után kezdődik és tart hajnalig, bizonyos értelemben ugyanúgy egy új társadalmi valóság megjelenése, láthatóvá válása, mint ahogy a radikális jobboldali szubkultúrát fedezhettük fel Budapest utcáin 2006 szeptemberében.

A tüntetések transzparenseit nézve egy-egy online portál mémgyűjtése vagy épp a Kétfarkú Kutyapárt ellen-plakátkampánya juthat eszünkbe, nem véletlenül: a tiltakozók bizonyos szempontból nem tettek mást, mint kinyomtatták azokat a vizuális ötleteket, amiket más esetben a Tumblren vagy egyéb közösségi felületen osztottak volna meg ismerőseikkel. A képi megoldások, az átiratok és a szóviccek világa egyértelműen az online világot idézi, azonban e felhasználók feladták fotelforradalmár vagy épp apolitikus státuszukat és az utcára vonultak. Ráadásul rájöttek arra is, hogy egyáltalán nincsenek egyedül érzéseikkel, dühükkel és elégedetlenségükkel.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Reggeli személy

Csaba Réka a Klubrádió vendége volt, és a Lex CEU és a civil törvény elleni tüntetések lehetséges következményeiről, az ezekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációról, a nemzetközi reakciókról, és az ellenzéki pártok helyzetéről is beszélgetett. A műsorban elhangzottakról készült összefoglaló ITT olvasható, a felvétel pedig meghallgathatók ITT és ITT.


Balra át

“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner​ Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.

A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.


Türelmetlenek a baloldali szavazók

‘Az, hogy a teljes különindulásnak – melyről tudjuk, hogy a választási rendszerből fakadóan lenullázza az esélyeiket – ilyen nagy a támogatottsága, azt jelenti, hogy türelmetlenek a választók az ellenzéki tárgyalások miatt.’ Reiner Roland a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról.

A felvétel meghallgató ITT .


Botka csak a néhány napos reményt hozta el a baloldalnak

szerző: Reiner Roland

Botka László miniszterelnök-jelöltségének híre néhány napig azzal a reménnyel kecsegtette a baloldali, liberális kormányváltást kívánó szavazókat, hogy a széttartó tárgyalási folyamatok olyan új mederbe kerülhetnek, ami lezárja a „hogyan induljunk” kérdést és sikerül elkerülni a 2014-es választás előtti egyeztetési káoszt. Az elmúlt hetek erre alaposan rácáfoltak, ugyanakkor a törésvonalak talán a korábbinál jobban, egyértelműbben látszódnak, ebben az értelemben Botka személye és indulási feltételei – mint a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje, álláspontja – viszonyítási pont lehet a baloldali ellenzéki viták értelmezésekor.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.