Balra át

“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner​ Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.

A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


Olimpiai hátraarc: Tanulságok és következmények

Csaba Réka az Ökopolisz Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén elemezte az olimpiai népszavazási aláírásgyűjtés politikai tanulságait.

Réka Csaba discussed the political consequenses of the petition for the referendum against Hungary’s Olympic bid with the participants of a roundtable discussion organized by Ökopolisz Foundation.#


Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Orbán világában nem létezik az ellenzék

szerző: Reiner Roland

Ellentétben a 2016-os év eseményeivel, az idei miniszterelnöki évértékelő nem hozott semmi váratlan fordulatot: Orbán Viktor alapvetően az elmúlt egy-két évben megkezdett úton haladt tovább. Ez korántsem jelenti azt, hogy a beszéd semmitmondó lett volna: valójában lassan, de biztosan építi azt az értelmezési keretet, amit saját tábora elhisz és hinni akar. Ehhez a képhez nem tartozik hozzá az ellenzék – távol tartásuk a rendezvénytől éppen olyan fontos szimbólum, mint az, hogy csak a beszéd legvégén, rövid odaszúrással emlékezik meg Orbán róluk. A nemzeti együttműködés rendszerében valódi fenyegetést a politikai ellenzék nem jelent: az csak a külső hatalom – Brüsszel, Soros – sajátja. De míg Orbán értelmezésében korábban a brüsszeli elit legalább a hazai ellenzéken keresztül próbált befolyást szerezni, a mai narratíva ezt már a civilekhez köti – még egyértelműbbé téve azt az értelmezést, hogy ma Magyarországon a kormány az egyetlen politikai cselekvő.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n ITT.


Türelmetlenek a baloldali szavazók

‘Az, hogy a teljes különindulásnak – melyről tudjuk, hogy a választási rendszerből fakadóan lenullázza az esélyeiket – ilyen nagy a támogatottsága, azt jelenti, hogy türelmetlenek a választók az ellenzéki tárgyalások miatt.’ Reiner Roland a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról.

A felvétel meghallgató ITT .


Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak relatív többsége a teljes összefogást pártolná, míg a második legnépszerűbb opció a teljes különindulás. A választási bojkottnak nincs társadalmi támogatottsága, a civil szervezeteket viszont szívesen látnák a magyarok a ’18-as választáson is az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint.

Ön szerint hogyan kellene indulnia az ellenzéki pártoknak a Fidesszel szemben?

Továbbra is a 2018-as választási indulás kérdése határozza meg a baloldal napirendjét, a választói attitűd pedig visszatükrözi ezt a bizonytalanságot. A 2014-es összefogás pártjai mai szavazóinak harmada a teljes, Jobbikkal is közös indulást tartaná a legjobbnak, míg 27 százalékuk azt preferálná, ha minden párt önállóan mérettetné meg magát. 22 százalék a Jobbik nélküli baloldali összefogás, míg 8 százalék a közös jelöltek, de külön listák rendszerét támogatja.

A pártok táborán belül ugyanakkor további különbségek látszanak: a DK szavazói állnak ki legkevésbé az önálló indulás mellett, míg a Jobbik nélküli, közös baloldali együttműködést a leginkább (40 százalék) támogatják. Az MSZP szavazók a leginkább polarizáltak – 37 százalékuk a Jobbikkal is közös indulás, míg 33 százalékuk a teljes külön indulás pártján ál. Az Együtt, Párbeszéd és Liberális szavazók nyitottak a legkevésbé a Jobbikkal való együttműködésre, ugyanakkor náluk a leginkább kiegyenlített a négy vizsgált választási forgatókönyv támogatottsága.

Az önálló indulásról határozó LMP szavazóinak 40 százaléka preferálja a teljes külön indulást, a többség valamilyen együttműködést elfogadna. A Jobbik szavazóinak hatoda válaszolt úgy, hogy egy teljes, a Jobbiktól a baloldalig tartó összefogásnak kéne a Fidesszel szemben indulnia 2018-ban.

Ami az időről-időre előkerülő választási bojkottot illeti, ezt a társadalom abszolút többsége elutasítja: csak a szavazók harmada vélte úgy, hogy amíg a Fidesz nem változtat a választási rendszeren, addig a pártoknak nem kéne részt venniük a választáson. A bojkott gondolata az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok táborában a leginkább támogatott, de itt sincs többségben. Azt látjuk ugyanakkor, hogy még a Fidesz szavazóinak negyede is azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem kéne indulnia senkinek – a kormánypárti tábor egy része is kritikus lehet a választási rendszerrel.

A kormánnyal kritikus civil szervezetek 2018-as választási indulását a társadalom kétharmada támogatná. Leginkább az LMP és a Jobbik, míg legkevésbé a Fidesz és a DK szavazói látnák őket szívesen a választáson – úgy tűnik tehát, hogy nem egy bal-jobb törésvonal van a civilek pártpolitikai aktivitásának megítélése mögött, hanem az anti-establishment pártok szavazói nyitottabbak feléjük.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Klucskérdéssé válhat: Gyurcsánnyal vagy nélküle?

szerző: Reiner Roland

Évértékelőt tartott Gyurcsány Ferenc szombaton, szám szerint a tizenharmadikat. Bár ennek a műfajnak nincsenek merev szabályai, a hétvégi beszéd mégis alapvetően különbözött attól, amit várhattunk: sem az elmúlt év eseményei, sem a DK programja, sem Gyurcsány Ferenc víziója Magyarországról és Európáról nem igazán került elő a beszédben. Nem volt hangsúlyos a párt európai elkötelezettsége – pedig egy Brexit, Trump és kvótanépszavazásos év után erre lett volna bőven lehetőség. Nem kaptak kiemelt figyelmet a civilek sem, pedig az év eleji támadás, Majtényi László köztársasági elnöki jelölése vagy épp a másnapi Taní-tanék Mozgalom tüntetése egytől-egyig jó apropót szolgáltatott volna.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható, ITT.


Botka csak a néhány napos reményt hozta el a baloldalnak

szerző: Reiner Roland

Botka László miniszterelnök-jelöltségének híre néhány napig azzal a reménnyel kecsegtette a baloldali, liberális kormányváltást kívánó szavazókat, hogy a széttartó tárgyalási folyamatok olyan új mederbe kerülhetnek, ami lezárja a „hogyan induljunk” kérdést és sikerül elkerülni a 2014-es választás előtti egyeztetési káoszt. Az elmúlt hetek erre alaposan rácáfoltak, ugyanakkor a törésvonalak talán a korábbinál jobban, egyértelműbben látszódnak, ebben az értelemben Botka személye és indulási feltételei – mint a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje, álláspontja – viszonyítási pont lehet a baloldali ellenzéki viták értelmezésekor.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Oszd meg és uralkodj: civilek a centrális erőtérben

Szerző: Reiner Roland

Nehéz év elé néznek a civilek: részesei lettek egy olyan politikai játszmának, aminek nincsenek világos szabályai, keverednek a célok és eszközök, barátok és ellenségek, az értük aggódók és a miattuk aggódók. A Fidesz rendszerében bármilyen csoportból lehet nem kívánatos szereplő, ezt bizonyította az elmúlt közel hét év: multik, bankok, közmű szolgáltatók, újságírók, menekültek. A civilek mostani támadása azonban jóval többről szól, mint hogy a migránsok után új ellenségkép kellene a kormánynak. A politizáló civilek kisöprése nem célja a Fidesznek, mivel nem is érdeke.

A teljes elemzés a hvg.hu-n olvasható ITT.