Az Integrity Lab előválasztási koncepciója

Az Integrity Lab a 106 egyéni választókerületre, miniszterelnök-jelöltre, az országos lista összeállítására, valamint a közös vagy külön listákon való indulás eldöntésére is alkalmas előválasztási koncepciót készített. A javaslat négy alapelve, hogy az előválasztási folyamat

  1. hatékonyan segítse új politikai szereplők (civilek, pártok, érdekképviseletek) megjelenését, belépését
  2. vegye figyelembe a meglévő politikai erők beágyazottságát, szervezeti erejét és múltját
  3. aktivizálja és tényleges politikai cselekvésre bírja mind a választókat, mind a jelölteket és jelölőszervezeteket
  4. reális és minden résztvevő fél által elfogadható, nem megkérdőjelezhető eredménnyel záruljon.

Ennek megfelelően javaslatunk szerint a 106 egyéni választókerületi jelöltet és a miniszterelnök-jelölt személyét közvetlenül, míg az országos lista összeállítását közvetetten, szervezetekre voksolva dönthetnék el az előválasztásban részt vevő választók.

Az előválasztáson mindenki szavazhat, ha nagykorú, aláírt egy értéknyilatkozatot, és befizeti a 300 forintos részvételi hozzájárulást. Utóbbi alól mentesülnek az előválasztásban résztvevő szervezetek regisztrált, tagdíjat fizető tagjai. Regisztrálni, illetve ajánlani személyesen és online lehet, szavazni ugyanakkor csak személyesen.

Az előválasztáson bárki indulhat, aki elfogadja az előválasztás alapelveit, valamint megfelelő számú ajánlást összegyűjt. Ez egyéni jelöltek esetén 250, miniszterelnök-jelöltség esetén 5000 ajánlás. Az országos listás szavazáson való listaállítás feltétele legalább 10 egyéni jelölt állítása 10 különböző megyében és Budapesten, vagy 5000 támogató ajánlás az ország egészéből.

Az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt esetén a többes szavazásra van lehetőség, azaz a választó a szavazólapon szereplő jelöltek közül mindazokra voksolhat, akit alkalmasnak, támogathatónak tart. A szavazás eredménye ennek megfelelően minden jelölt esetén egy 0-100 százalék közötti érték, ami azt fejezi ki, hogy a választáson szavazók hány százaléka tartotta alkalmasnak és szavazott rá. A szavazás győztese pedig az a jelölt, aki a legmagasabb arányban kapott támogató voksot.

Az országos lista esetén minden választó egyetlen szervezet előre összeállított listáját választhatja, annak személyi összetételébe azonban nincs beleszólása. A szervezetekre érkezett szavazatok arányos mandátumkiosztással, az országgyűlési választáson is használt d’Hont formulával osztjuk szét. A listára kerülés sorrendje a szavazatszámok alapján történik.

Az Integrity Lab javaslata alapján a közös lista kérdése az egyéni választókerületi eredmények megállapítása után dől el. Ha ugyanis van olyan szervezet, amely kellő számú választókerületben tudott győzni és így teljesíti az országos listaállítás feltételét, dönthet úgy, hogy külön listán indul, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a többi szervezet közös listaállítását.

A teljes javaslat letölthető INNEN .


A Jobbik és a baloldal összefogásával a kimaradók járnak jól

szerző: Reiner Roland

A hazai ellenzék politikai megszerveződésének egyes kérdései mára egyre gyakrabban gumicsontokká válnak: rendszeres időközönként felveti őket valaki, hogy aztán a sokszor hallott reakciók lefutásával néhány napig kitöltsék a napirendet. A két legstabilabb, legtöbbször visszatérő ezek közül a választási bojkott meghirdetése, valamint a Jobbik és baloldal választási szövetségének felvetése – mint a Fidesz-rendszer leváltásának kulcsa. Utóbbinak ezúttal Medgyessy Péter korábbi kormányfő december végi nyilatkozata adott új lendületet, de a kétoldali ellenzék esetleges összeállásáról már hetek óta cikkeznek a kormányhoz közeli lapokban is.

Mindkét felvetés már legalább 4-5 éve, az előző kormányzati ciklus óta napirenden van, dacára annak, hogy nem igazán történik olyan esemény, ami a körülményeket alapjában változtatná meg. Egy-egy értelmiségi vagy (jellemzően már nem aktív) politikusi megszólalás a média és a véleményformálók figyelmét ugyan felkelti, ám választói szemmel sokkal inkább a változatlanság, az egy helyben járás látszatát kelti. A pártok körüli szakértői, értelmiségi közeg elengedhetetlen az eredményes, innovatív és reflexív politizáláshoz, ám a kizárólag nekik való megfelelésnek súlyos következményei lehetnek.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n, ITT.


The Attitude of Hungarian Society Towards Same-Sex Marriage

36% of Hungarians support same-sex marriage, while 56% are against it – according to the latest national representative opinion poll conducted by Budapest Pride and Integrity Lab. The support for legalizing the right is significantly higher: 46% of the respondents would not exclude same-sex couples from having such a possibility. Both results are better than in previous years, and the fact that the latter is even higher is an exception in the region: earlier researches showed that in Eastern-European countries the support for intoducing the right for same-sex couples is usually lower than for the right to marry. 60% of the population agrees with the principle that lesbian, gay and bisexual persons should have the same rights as anyone else.

The article is available on 4liberty.eu HERE.


Az egyenlő házasság megítélése a magyar társadalomban

Az azonos nemű párok házasságkötését a magyarok 36 százaléka támogatja, míg 56 százalék ellenzi a Budapest Pride-dal közösen készített közvélemény-kutatásunk szerint. Az örökbefogadáshoz való jog támogatása számottevően magasabb: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki az azonos nemű párokat ebből a lehetőségből. A társadalom hatvan százaléka vélte úgy, hogy a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak.

A teljes elemzés elérhető ITT.

wp_20161209_10_11_22_pro


Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

szerző: Reiner Roland

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Baloldal: Előválasztás?

‘Az előválasztás jó politikai innováció, ami bevonja a választókat a jelöltállításba – nem csak a tényleges szavazáskor számít rájuk. Az előválasztás lényege ugyanakkor az is, hogy a politikusok személyesen találkozzanak szavazóikkal, szervezetileg megerősödjenek, erre az online forma viszont nem alkalmas.’ Reiner Roland az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában a baloldali előválasztási koncepciókról beszélt.

roland-balo-eloval


Miért nincs több nő a magyar politikában?

A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány – ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint. Mindkét választ a szavazók 36 százaléka jelölte, ezektől némiképp lemaradva, 30 százalékos aránnyal került elő az, hogy a választók jelentős része nem szavazna női jelöltekre, valamint hogy a nők felé magasabbak az elvárások. Minden ötödik válaszadó úgy vélte, hogy a lányokat gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával.

nok1

Ma az országgyűlésben 10 százalék a képviselőnők aránya. Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Válassza ki a két legjellemzőbb okot!

A nőknél a család, a férfiaknál a pártpolitika az első számú indok

Jelentősen eltér ugyanakkor a nők és a férfiak indok-listája: tízből négy nő a családi kötelezettségek miatti időhiányt említette első helyen, a férfiak ugyanilyen arányban viszont a párton belüli támogatás hiányát. A legnagyobb nemi különbséget a nők felé irányuló magasabb elvárások okozták: ezt a nők több mint harmada jelölte az alacsony jelenlét okaként, a férfiak közül csak minden ötödik.

nok2

Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Említések százaléka nemek szerint

Nem azért, amiért Orbán Viktor gondolja

Abban viszont nincs különbség nők és férfiak között, hogy igen alacsony arányban – mindössze hétből egy válaszadó – vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához. A miniszterelnök egy tavaly kiszivárgott felvételen ezzel magyarázta, miért nincsenek nők a politika élvonalában – úgy tűnik, a társadalom ebben nem ért egyet Orbán Viktorral.

A fiatalokat már valószínűleg máshogy nevelik, a diplomások mondják leginkább, hogy a magyarok ilyenek

A legfiatalabb korosztályban csak 15 százalék választotta, hogy a nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával, szemben a 65 év felettiek 28 százalékával – alighanem egy mai fiatalnak már kevesebb ilyen nemi sztereotípiával kell szembesülnie.

Ráadásul az idősebbek élettapasztalataik okán visszamenőleg jobban összekötnek bizonyos döntési helyzeteket a hagyományosabb nevelésből fakadó elvárásokkal. A felsőfokú végzettségűek körében első számú indokként szerepelt a választókról alkotott vélemény – a diplomások közel négytizede vélte úgy, hogy azért van ilyen kevés nő, mert a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Az utóbbi hat év október 23-ái tűpontos képet adnak a baloldal helyzetéről

szerző: Reiner Roland

Ha csak egyetlen napot kiválasztva szeretnénk elmesélni és megérteni a baloldal 2010 utáni történetét, akkor az október 23-i napoknál nincs alkalmasabb.

2011-ben ekkorra – egészen pontosan egy nappal korábbanra – időzítette Gyurcsány Ferenc a kiválását az MSZP-ből, amivel elindult a baloldal felaprózódása. Ebben az évben az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport vitt ki ünnepelni és tiltakozni több tízezer embert, a pártok ekkor nem jutottak szóhoz.

Egy évvel később, 2012-ben az október 23-i tüntetés volt Bajnai Gordon nagy visszatérésének színhelye: noha az egykori miniszterelnök egyfajta pártokon túli, új összefogásról beszélt, néhány hónapon belül nyilvánvalóvá vált, hogy ehelyett egy újabb, nagyon is pártszerű formáció alakul meg. Tény ugyanakkor, hogy míg a DK nem csak szavazóit, de politikusait is az MSZP-ből hozta el, az Együtt létrejötte során behozott új, korábban a civil vagy érdekvédő szférában megismert arcokat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.



Elér-e a Brüsszelig a politikai érvényesség?

szerző: Csaba Réka

“A magyarok európaibbnak bizonyultak a kormányuknál” – üzente a luxemburgi külügyminiszter a magyar kvótanépszavazás eredményét látva. Asselborn legutóbb akkor került be a hazai hírekbe, amikor Magyarország kizárását javasolta az EU-ból, bár ezt a véleményét ugyanakkor többek között Juncker is túlzásnak tartotta. A fenti reakció jól jelzi ugyanakkor, hogy a magyar népszavazásról az európai szereplőknek is megvan a maga véleménye, akik rendszeresen követik és kommentálják is az itteni eseményeket.

A cikk a Reflektor.blog.hu-n olvasható ITT.