Ha marad az ellenzéki megosztottság, jön a Fidesz újabb kétharmada

szerző: Reiner Roland

Botka Lászlót a várakozásoknak megfelelően – 96 százalékos többséggel – miniszterelnök-jelöltnek választotta az MSZP, a szegedi polgármester azonban egyenesen egy Magyarország miniszterelnök-jelöltje tábla előtt tartott beszédet. Történt mindez majdnem napra pontosan 11 hónappal a 2016-os kongresszus után, amikor Hiller Istvánnal szemben Botka egyértelműen alulmaradt a választmányi elnöki posztért vívott versenyben – és úgy tűnt, pártkarrierje véget ért.

Ezzel szemben a tavaly decemberben a miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Botka László mára képes volt egységet kovácsolni pártjában: bár az elmúlt hónapokban sokan gondolták-várták, hogy az MSZP nem lesz képes kitartani mögötte és elfogadni a feltételeit, a szombati döntés alapján a párt tagsága és vezetése felsorakozott mögötte. Botka ezzel három külső feltétel közül egyet teljesített. Év eleji indulásakor ugyanis világosan látszott: ahhoz, hogy 2018-ra esélyes induló legyen, maga mögé kell állítania az MSZP-t, a többi ellenzéki pártot és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a választókat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Kormányforgatókönyvek – Milyen kormányt szeretnének a szavazók 2018-ban?

A választók 16 százaléka örülne, ha 2018-ban a Fidesz újra kétharmadot kapna, 12 százalék pedig az egyszerű kormánytöbbséget tartaná a legjobb forgatókönyvnek. Gyurcsány Ferenc szerepe továbbra is megosztó, a szavazók 9 százaléka vele, 8 százaléka nélküle felálló baloldali ellenzéki kormányt szeretne látni egy év múlva. A megkérdezettek hetede viszont azt preferálná, ha a jövő tavaszi választások után senkinek nem lenne többsége a parlamentben. Az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásában a lehetséges 2018-as kormányforgatókönyvek támogatását vizsgálta.

A 2018-as választásoknak többféle kimenetele lehet, különböző összetételű parlament és kormány alakulhat. Kérem, mondja meg, hogy az alábbiak közül Ön melyik eredménynek örülne a leginkább?

A kétharmad a Fidesz-szavazókat is megosztja

A fideszes szavazók fele kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne pártjának 2018 után. 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna – 5 százalék Fidesz-Jobbik koalíciót, 5 százalék pedig egyértelmű többség nélküli eredményt.

Gyurcsány – vele vagy nélküle?

A baloldali szavazókat továbbra is megosztja Gyurcsány Ferenc személye: az MSZP-sek bő harmada Gyurcsánnyal, szűk harmada pedig egy nélküle kormányzó koalíciónak örülne. A szocialista szavazók negyede nem is akar koalíciót, hanem egypárti MSZP-kormányt választana. A DK tábor nem meglepő módon egységesebb – tízből hét DK-s Gyurcsányt is a kormányban szeretné látni –, azonban a DK szavazók 19 százaléka elengedné a volt miniszterelnök ambícióit, és egy nélküle felálló koalíciót preferálna.

A leginkább megosztott az Együtt, Párbeszéd, Liberális szavazókból álló blokk: harmaduk nem is a valamelyik baloldali koalíciós változatnak, hanem egy világos többség nélküli eredménynek örülne 2018 tavaszán. Egy másik harmad a Gyurcsány nélküli koalíciót szeretné, míg ötödük a volt miniszterelnököt is bevenné.

Continue Reading


Már elhiszi az ellenzék: Orbán leváltható

szerző: Reiner Roland

A korábbiakhoz képest egyértelműen optimistább és több embert megmozgató május 1-et láthattunk tegnap. A május 1. az elmúlt években leginkább a baloldali pártok kötelező, de megúszni kívánt ünnepe volt: a Városliget az időjárástól függően telt meg családosokkal, szakszervezetisekkel, ám ezek az alkalmak rendre a baloldal nehéz helyzetét illusztrálták. Ám a Fidesz-KDNP kormányzásának hetedik évében, 11 hónappal a következő választások előtt mind a Városliget, mind a Hősök tere más képet mutatott.

Mindez annak köszönhető, hogy két – egyébként nagyon is különböző – eseménysorozat is új színt hozott a politikába az elmúlt hónapokban: egyrészt Botka László „Fizessenek a gazdagok!”-kampánya és az ahhoz kapcsolódó, karakteresen baloldali politikai víziója őszintén tudott kapcsolódni a május 1-i munkásünnephez.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Reggeli személy

Csaba Réka a Klubrádió vendége volt, és a Lex CEU és a civil törvény elleni tüntetések lehetséges következményeiről, az ezekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációról, a nemzetközi reakciókról, és az ellenzéki pártok helyzetéről is beszélgetett. A műsorban elhangzottakról készült összefoglaló ITT olvasható, a felvétel pedig meghallgathatók ITT és ITT.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


Olimpiai hátraarc: Tanulságok és következmények

Csaba Réka az Ökopolisz Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén elemezte az olimpiai népszavazási aláírásgyűjtés politikai tanulságait.

Réka Csaba discussed the political consequenses of the petition for the referendum against Hungary’s Olympic bid with the participants of a roundtable discussion organized by Ökopolisz Foundation.#


Botka túl nagy önállósága miatt kihátrálhat mögüle az MSZP

szerző: Reiner Roland

Politikai évadnyitót tartott az MSZP a hétvégén: pártelnöki évértékelő helyett a főszerep Botka Lászlóé volt. A szegedi polgármester megjelenésével az elmúlt bő két hónapban – mióta lényegében a szocialisták informális miniszterelnök-jelöltje (formálisan ehhez kongresszusi döntés kell majd) – megakadni látszanak az ellenzéki tárgyalások: az egyeztetések helyét az üzengetések vették át. A DK elnöke a kizárását célzó összeesküvésekről beszél, a Párbeszéd közleményekben jelzi, hogy várja Botka hívását, az ellenzéki szavazók pedig maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, mi is lenne a legjobb stratégia 2018-ban. Botka László szombati beszéde alighanem beindítja majd az elakadt folyamatokat, ugyanakkor legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolt.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Ellenzéki együttműködési egyeztetések

‘Nincs semleges technika arra, hogyan fogjanak össze a baloldali pártok: az előválasztás(ok) vagy a háttérben folyó tárgyalások más-más szereplőnek kedveznek, ráadásul a 2014-es választások előtti időszakhoz képest több az elvileg önálló indulásra is kész párt.’ Reiner Roland az ATV a Nap híre című műsorában beszélt az ellenzéki együttműködési egyeztetésekről. (A beszélgetés a felvételen a 17. perctől tekinthető meg ITT .)


Türelmetlenek a baloldali szavazók

‘Az, hogy a teljes különindulásnak – melyről tudjuk, hogy a választási rendszerből fakadóan lenullázza az esélyeiket – ilyen nagy a támogatottsága, azt jelenti, hogy türelmetlenek a választók az ellenzéki tárgyalások miatt.’ Reiner Roland a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról.

A felvétel meghallgató ITT .


Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak relatív többsége a teljes összefogást pártolná, míg a második legnépszerűbb opció a teljes különindulás. A választási bojkottnak nincs társadalmi támogatottsága, a civil szervezeteket viszont szívesen látnák a magyarok a ’18-as választáson is az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint.

Ön szerint hogyan kellene indulnia az ellenzéki pártoknak a Fidesszel szemben?

Továbbra is a 2018-as választási indulás kérdése határozza meg a baloldal napirendjét, a választói attitűd pedig visszatükrözi ezt a bizonytalanságot. A 2014-es összefogás pártjai mai szavazóinak harmada a teljes, Jobbikkal is közös indulást tartaná a legjobbnak, míg 27 százalékuk azt preferálná, ha minden párt önállóan mérettetné meg magát. 22 százalék a Jobbik nélküli baloldali összefogás, míg 8 százalék a közös jelöltek, de külön listák rendszerét támogatja.

A pártok táborán belül ugyanakkor további különbségek látszanak: a DK szavazói állnak ki legkevésbé az önálló indulás mellett, míg a Jobbik nélküli, közös baloldali együttműködést a leginkább (40 százalék) támogatják. Az MSZP szavazók a leginkább polarizáltak – 37 százalékuk a Jobbikkal is közös indulás, míg 33 százalékuk a teljes külön indulás pártján ál. Az Együtt, Párbeszéd és Liberális szavazók nyitottak a legkevésbé a Jobbikkal való együttműködésre, ugyanakkor náluk a leginkább kiegyenlített a négy vizsgált választási forgatókönyv támogatottsága.

Az önálló indulásról határozó LMP szavazóinak 40 százaléka preferálja a teljes külön indulást, a többség valamilyen együttműködést elfogadna. A Jobbik szavazóinak hatoda válaszolt úgy, hogy egy teljes, a Jobbiktól a baloldalig tartó összefogásnak kéne a Fidesszel szemben indulnia 2018-ban.

Ami az időről-időre előkerülő választási bojkottot illeti, ezt a társadalom abszolút többsége elutasítja: csak a szavazók harmada vélte úgy, hogy amíg a Fidesz nem változtat a választási rendszeren, addig a pártoknak nem kéne részt venniük a választáson. A bojkott gondolata az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok táborában a leginkább támogatott, de itt sincs többségben. Azt látjuk ugyanakkor, hogy még a Fidesz szavazóinak negyede is azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem kéne indulnia senkinek – a kormánypárti tábor egy része is kritikus lehet a választási rendszerrel.

A kormánnyal kritikus civil szervezetek 2018-as választási indulását a társadalom kétharmada támogatná. Leginkább az LMP és a Jobbik, míg legkevésbé a Fidesz és a DK szavazói látnák őket szívesen a választáson – úgy tűnik tehát, hogy nem egy bal-jobb törésvonal van a civilek pártpolitikai aktivitásának megítélése mögött, hanem az anti-establishment pártok szavazói nyitottabbak feléjük.

A teljes elemzés letölthető INNEN.