Botka túl nagy önállósága miatt kihátrálhat mögüle az MSZP

szerző: Reiner Roland

Politikai évadnyitót tartott az MSZP a hétvégén: pártelnöki évértékelő helyett a főszerep Botka Lászlóé volt. A szegedi polgármester megjelenésével az elmúlt bő két hónapban – mióta lényegében a szocialisták informális miniszterelnök-jelöltje (formálisan ehhez kongresszusi döntés kell majd) – megakadni látszanak az ellenzéki tárgyalások: az egyeztetések helyét az üzengetések vették át. A DK elnöke a kizárását célzó összeesküvésekről beszél, a Párbeszéd közleményekben jelzi, hogy várja Botka hívását, az ellenzéki szavazók pedig maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, mi is lenne a legjobb stratégia 2018-ban. Botka László szombati beszéde alighanem beindítja majd az elakadt folyamatokat, ugyanakkor legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolt.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Ellenzéki együttműködési egyeztetések

‘Nincs semleges technika arra, hogyan fogjanak össze a baloldali pártok: az előválasztás(ok) vagy a háttérben folyó tárgyalások más-más szereplőnek kedveznek, ráadásul a 2014-es választások előtti időszakhoz képest több az elvileg önálló indulásra is kész párt.’ Reiner Roland az ATV a Nap híre című műsorában beszélt az ellenzéki együttműködési egyeztetésekről. (A beszélgetés a felvételen a 17. perctől tekinthető meg ITT .)


Türelmetlenek a baloldali szavazók

‘Az, hogy a teljes különindulásnak – melyről tudjuk, hogy a választási rendszerből fakadóan lenullázza az esélyeiket – ilyen nagy a támogatottsága, azt jelenti, hogy türelmetlenek a választók az ellenzéki tárgyalások miatt.’ Reiner Roland a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról.

A felvétel meghallgató ITT .


Klucskérdéssé válhat: Gyurcsánnyal vagy nélküle?

szerző: Reiner Roland

Évértékelőt tartott Gyurcsány Ferenc szombaton, szám szerint a tizenharmadikat. Bár ennek a műfajnak nincsenek merev szabályai, a hétvégi beszéd mégis alapvetően különbözött attól, amit várhattunk: sem az elmúlt év eseményei, sem a DK programja, sem Gyurcsány Ferenc víziója Magyarországról és Európáról nem igazán került elő a beszédben. Nem volt hangsúlyos a párt európai elkötelezettsége – pedig egy Brexit, Trump és kvótanépszavazásos év után erre lett volna bőven lehetőség. Nem kaptak kiemelt figyelmet a civilek sem, pedig az év eleji támadás, Majtényi László köztársasági elnöki jelölése vagy épp a másnapi Taní-tanék Mozgalom tüntetése egytől-egyig jó apropót szolgáltatott volna.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható, ITT.


Botka csak a néhány napos reményt hozta el a baloldalnak

szerző: Reiner Roland

Botka László miniszterelnök-jelöltségének híre néhány napig azzal a reménnyel kecsegtette a baloldali, liberális kormányváltást kívánó szavazókat, hogy a széttartó tárgyalási folyamatok olyan új mederbe kerülhetnek, ami lezárja a „hogyan induljunk” kérdést és sikerül elkerülni a 2014-es választás előtti egyeztetési káoszt. Az elmúlt hetek erre alaposan rácáfoltak, ugyanakkor a törésvonalak talán a korábbinál jobban, egyértelműbben látszódnak, ebben az értelemben Botka személye és indulási feltételei – mint a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje, álláspontja – viszonyítási pont lehet a baloldali ellenzéki viták értelmezésekor.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Az Integrity Lab előválasztási koncepciója

Az Integrity Lab a 106 egyéni választókerületre, miniszterelnök-jelöltre, az országos lista összeállítására, valamint a közös vagy külön listákon való indulás eldöntésére is alkalmas előválasztási koncepciót készített. A javaslat négy alapelve, hogy az előválasztási folyamat

  1. hatékonyan segítse új politikai szereplők (civilek, pártok, érdekképviseletek) megjelenését, belépését
  2. vegye figyelembe a meglévő politikai erők beágyazottságát, szervezeti erejét és múltját
  3. aktivizálja és tényleges politikai cselekvésre bírja mind a választókat, mind a jelölteket és jelölőszervezeteket
  4. reális és minden résztvevő fél által elfogadható, nem megkérdőjelezhető eredménnyel záruljon.

Ennek megfelelően javaslatunk szerint a 106 egyéni választókerületi jelöltet és a miniszterelnök-jelölt személyét közvetlenül, míg az országos lista összeállítását közvetetten, szervezetekre voksolva dönthetnék el az előválasztásban részt vevő választók.

Az előválasztáson mindenki szavazhat, ha nagykorú, aláírt egy értéknyilatkozatot, és befizeti a 300 forintos részvételi hozzájárulást. Utóbbi alól mentesülnek az előválasztásban résztvevő szervezetek regisztrált, tagdíjat fizető tagjai. Regisztrálni, illetve ajánlani személyesen és online lehet, szavazni ugyanakkor csak személyesen.

Az előválasztáson bárki indulhat, aki elfogadja az előválasztás alapelveit, valamint megfelelő számú ajánlást összegyűjt. Ez egyéni jelöltek esetén 250, miniszterelnök-jelöltség esetén 5000 ajánlás. Az országos listás szavazáson való listaállítás feltétele legalább 10 egyéni jelölt állítása 10 különböző megyében és Budapesten, vagy 5000 támogató ajánlás az ország egészéből.

Az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt esetén a többes szavazásra van lehetőség, azaz a választó a szavazólapon szereplő jelöltek közül mindazokra voksolhat, akit alkalmasnak, támogathatónak tart. A szavazás eredménye ennek megfelelően minden jelölt esetén egy 0-100 százalék közötti érték, ami azt fejezi ki, hogy a választáson szavazók hány százaléka tartotta alkalmasnak és szavazott rá. A szavazás győztese pedig az a jelölt, aki a legmagasabb arányban kapott támogató voksot.

Az országos lista esetén minden választó egyetlen szervezet előre összeállított listáját választhatja, annak személyi összetételébe azonban nincs beleszólása. A szervezetekre érkezett szavazatok arányos mandátumkiosztással, az országgyűlési választáson is használt d’Hont formulával osztjuk szét. A listára kerülés sorrendje a szavazatszámok alapján történik.

Az Integrity Lab javaslata alapján a közös lista kérdése az egyéni választókerületi eredmények megállapítása után dől el. Ha ugyanis van olyan szervezet, amely kellő számú választókerületben tudott győzni és így teljesíti az országos listaállítás feltételét, dönthet úgy, hogy külön listán indul, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a többi szervezet közös listaállítását.

A teljes javaslat letölthető INNEN .


Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

szerző: Reiner Roland

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Baloldal: Előválasztás?

‘Az előválasztás jó politikai innováció, ami bevonja a választókat a jelöltállításba – nem csak a tényleges szavazáskor számít rájuk. Az előválasztás lényege ugyanakkor az is, hogy a politikusok személyesen találkozzanak szavazóikkal, szervezetileg megerősödjenek, erre az online forma viszont nem alkalmas.’ Reiner Roland az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában a baloldali előválasztási koncepciókról beszélt.

roland-balo-eloval


Az utóbbi hat év október 23-ái tűpontos képet adnak a baloldal helyzetéről

szerző: Reiner Roland

Ha csak egyetlen napot kiválasztva szeretnénk elmesélni és megérteni a baloldal 2010 utáni történetét, akkor az október 23-i napoknál nincs alkalmasabb.

2011-ben ekkorra – egészen pontosan egy nappal korábbanra – időzítette Gyurcsány Ferenc a kiválását az MSZP-ből, amivel elindult a baloldal felaprózódása. Ebben az évben az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport vitt ki ünnepelni és tiltakozni több tízezer embert, a pártok ekkor nem jutottak szóhoz.

Egy évvel később, 2012-ben az október 23-i tüntetés volt Bajnai Gordon nagy visszatérésének színhelye: noha az egykori miniszterelnök egyfajta pártokon túli, új összefogásról beszélt, néhány hónapon belül nyilvánvalóvá vált, hogy ehelyett egy újabb, nagyon is pártszerű formáció alakul meg. Tény ugyanakkor, hogy míg a DK nem csak szavazóit, de politikusait is az MSZP-ből hozta el, az Együtt létrejötte során behozott új, korábban a civil vagy érdekvédő szférában megismert arcokat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


2018-as választás: ha az ellenzék versenyezni kezd, az teljes széteséshez vezet

szerző: Reiner Roland

Egy hónapon belül két baloldali-liberális ellenzéki párt elnökségének tagja, országosan valamelyest ismert politikusa távozott pártjából: a hónap elején a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs, a múlt héten pedig az Együttből Pápa Levente. Utóbbi hétvégi küldöttgyűlésük „elé” időzítette kilépését és nagyinterjúját, amiben e döntést magyarázza. Szemben az idei év nagy távozójával, Schiffer Andrással, mindkét politikus kifejezte abbéli szándékát, hogy valami új politikai vállalkozásba kezdenének – egyben elégedetlenségüket a baloldali, liberális ellenzék jelenlegi helyzetével, állapotával.

Az Együtt szombati, III. küldöttgyűlésén az önálló listaállítás és az előválasztás melletti határozatot fogadott el: ez tehát a 2014-eshez hasonló összefogás, valamint a többször – leginkább a DK által – hangoztatott választási párt elutasítását jelenti, azzal a kitétellel, hogy egyfajta koordinált jelöltállítást elfogad. Ennek lényege, hogy a 106 egyéni választókörzetben egyetlen közös ellenzéki jelölt álljon – az Együtt e jelölt megtalálását (a PM-hez hasonlóan) egy előválasztáson keresztül képzeli el. Az Együtt ezzel lényegében megpróbál visszatérni az indulását jelentő 2012-2013-as időszakhoz és tovább építi azt a narratívát, hogy a 2014-es megvalósult összefogás rossz kompromisszum volt, és a párt mindezt szeretné zárójelbe tenni. A határozat szövege és szellemisége kevés újdonságot és meglepő elemet tartalmaz: a demokratizálás igénye, az oktatás középpontba állítása, a szakértői kormány iránti igény, a nyugatos politika megfogalmazása állandó eleme a párt kommunikációjának – éppen úgy, ahogy a többi ellenzéki párt esetén is, az elmúlt hat és fél évben. Bár az előválasztás ötlete az elmúlt egy-másfél évben lett igazán meghatározó az ellenzéki oldalon, ez is egy olyan elképzelés, ami már a 2014-es választás előtt is, a Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közötti elhúzódó tárgyalássorozat egy pontján felmerült, mint lehetőség.

A teljes elemzés a 24-hu-n olvasható ITT .