Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Miért baj, hogy nincs elég nő a politikában?

szerző: Csaba Réka

A Világgazdasági Fórum 2006 óta minden évben elkészített Gender Gap Report-ja is azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a vizsgált országok (egy-két kivétellel) mind javulást értek el a nemek közötti egyenlőség tekintetében, és a legnagyobb (pozitív) változás a négy vizsgált terület (egészségügy, oktatás, munkaerő-piaci részvétel és politika) közül a legutóbbi terén történt. A magyar politika azonban továbbra is döntően a férfiak terepe, ami számos következménnyel jár, és ennek megváltoz(tat)ása mindenki érdeke lenne – nem csak a nőké. Emellett a társadalomban is volna rá fogadókészség, ahogy ezt a kutatás eredményei mutatják.

A teljes cikk a WMN.hu-n olvasható, ITT .


Female politicians in the public eye

Four out of ten Hungarians are more likely to vote for a party which considers it important to have more women as candidates, and 58% of left-liberal voters would agree that left-liberal opposition should have a woman as their prime minister candidate in the next elections in 2018.

Our research about the attitude of Hungarian society towards female politicians on 4Liberty.eu HERE .

 



Női politikusok a közvélemény szemében

Tízből négy választó szívesebben szavaz olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok szavazóinak 58 százaléka pedig egyetértene azzal, hogy női miniszterelnök-jelölttel induljanak a 2018-as választásokon. Az Integrity Lab ezúttal a női politikusok társadalmi megítélését vizsgálta egy országos, reprezentatív kutatás segítségével.

A teljes elemzés letölthető INNEN.

             

A baloldali, liberális választók szívesebben szavaznak, ha egy pártban több a női jelölt

Míg a Fidesz és a Jobbik szavazók között csak 33-39 százalék válaszolt úgy, hogy szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok táborában tízből hat-hét szimpatizáns érez így.

Szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson

A Fidesz-szavazók ötöde szerint azért van kevés nő a parlamentben, mert kevésbé alkalmasak 

A magyar választók 84 százaléka elutasítja azt az állítást, hogy a nők alacsony létszáma alkalmatlanságukkal lenne összefüggésben, és csak nyolcaduk véli úgy, hogy ez áll a háttérben: a leghatározottabb, teljes elutasítást az Együtt, PM, MLP szavazók között látjuk. A többi szavazóhoz képest viszont a Fidesz szimpatizánsai máshogy vélik: körükben 22 százalék értett egyet azzal, hogy az alkalmatlanságuk okán van kevesebb nő a parlamentben.

Egyértelmű támogatottsága van a női miniszterelnök-jelölt gondolatának a baloldali, liberális táborban

A teljes baloldali, liberális szavazók 58 százaléka értett egyet azzal, hogy pártjaiknak 2018-ban női miniszterelnök-jelöltet kellene állítani. A Együtt, PM, MLP szavazók kétharmada, az MSZP-sek 57 százaléka, míg a DK-sok fele támogatta ezt. Utóbbi táborban igen magas volt a bizonytalanok aránya – vélhetően Gyurcsány Ferenc jelenléte miatt nehezebb elvonatkoztatni és elképzelni egy női miniszterelnök-jelöltet.

Ahol nincs nemi különbség: a női politikusok megítélése

A kutatás alapján egyik kérdésben sem különbözött szignifikánsan a női és férfi válaszadók véleménye – mérésünk szerint jelenleg nincs olyan összefüggés, hogy egy női választó számára fontosabb lenne, hogy egy párt odafigyeljen arra, mennyi női jelöltet állít és az alkalmasság kérdésében sincs eltérés: a nők épp úgy látják a női politikusokat, mint a férfiak.

 A teljes elemzés letölthető INNEN .


Hillary hosszú útja

szerző: Csaba Réka

Egy héttel a republikánusok, Donald J. Trump győzelmével végződő jelölőgyűlése után a demokrata delegáltak is összegyűltek, és újra történelmet írtak: az első afro-amerikai után az első női elnököt adhatják az Egyesült Államoknak Hillary Rodham Clinton személyében.

Hosszú és rögös út vezetett számára idáig, amely sokat elmond az amerikai politika átalakulásáról, a demokrata párt helyzetéről is. Jól mutatja ezt az is, hogy közvetlenül a demokrata konvenció előtt a Wikileaks nyilvánosságra hozta a párt vezetésének e-mailezését, amelyben többek között arról is szó van, hogyan tudnák gyengíteni legnagyobb párton belüli riválisa, Bernie Sanders kampányát. Az, hogy valójában milyen intézkedések történtek és kinek az utasítására, akár a demokrata párton belül, akár a szivárogtatással kapcsolatban, egyelőre nem világos. …

Hillary Clinton jelöltségért való indulása és pártja vezetőinek támogatása gyakorlatilag kezdettől egyértelmű volt, senki nem számított rá, hogy az előválasztásban bárki komoly veszélyt jelenthet rá. Clinton azonban a delegáltak (és a rájuk érkező szavazatok) számát tekintve meggyőző, de percepció szempontjából sokkal kisebb győzelmet aratott, mint azt korábban várni lehetett. Noha az előválasztást részben pont arra találták ki, hogy ez alatt derüljenek ki az esélyeiket rontó információk a jelöltekről, a folyamat során reflektorfénybe került ügyek és feszültségek mind neki, mind pártjának komoly károkat okozhattak hosszú távon is.

A teljes elemzés a hvg.hu-n olvasható ITT .



Theresa May és a brit konzervatívok üvegsziklája

szerző: Csaba Réka

Az üvegplafon kifejezés az utóbbi években egyre ismertebbé és népszerűbbé vált szerte a világon, nem véletlenül. A fogalom által jelölt élethelyzet sokak számára lehet ismerős: elvileg egyenjogú, de hátrányos helyzetben lévő csoport tagjaként egy ideig lehetséges felfelé haladni a ranglétrán, a strukturális akadályok leküzdése egy ponton azonban lehetetlenné válik, hiába nem látszik egyértelműen, hogy miért – ahogyan az üveg is áttetsző, bár nyilvánvalóan ott van. Sokan többek között ezzel magyarázzák a nők alacsony számát a magasabb politikai, gazdasági és tudományos pozíciókban, és az összetett (hagyományos nemi szerepek, elvárások, sztereotípiák és az azokkal szorosan összefüggő egyéni döntések által meghatározott) jelenség minden bizonnyal valóban hozzájárul a nemi egyenlőtlenségekhez. A kifejezés különböző formáit azóta számos jelenség leírására használják, ezek egyike az üvegszikla (glass cliff).

Mind a vállalati, mind a politikai életben számos példa mutatja, hogy a nőknek az átlagosnál nagyobb esélyük van döntéshozó, vagy kulcsfontosságú pozícióba kerülni, ha megoldhatatlannak látszik a feladat, vagy mindenki tudja, hogy a válságkezelés komoly (az azt irányító vezető személyére, a közvélemény szemében negatív) következményekkel jár – vagyis könnyű leesni arról a bizonyos szikláról. A céges világból jó példa erre Carly Fiorina, az amerikai Republikánus Párt egyetlen női elnökjelölt-jelöltje, akinek a Hewlett Packard nagy mértékű leépítését kellett levezényelnie ilyen méretű világcég egyik első női vezetőjeként, a politikából pedig az egyik legismertebb Margaret Thatcher, aki Nagy-Britannia egyik legnehezebb gazdasági és társadalmi időszakában kapta meg a lehetőséget a kormányzásra (és akinek emléke és örökségének megítélése a mai napig az egyik legellentmondásosabb a politikusok között). A magyar politikából pedig Lendvai Ildikó 2009-2010-es MSZP elnöksége lehet a példa, amelyről szintén tudni lehetett – és az érintett is elismerte későbbi interjúi során –, hogy annak során sokkal inkább próbálta „menteni a menthetőt”, mintsem saját vezetői ambícióit kiteljesíteni.

Continue Reading


WONET konferencia Belgrádban

Csaba Réka a WONET projekt zárókonferenciáján, Belgrádban tartott előadást a nők politikai részvételéről és a nemi sztereotípiák szerepéről a játékiparban. A konferencia összefoglalója ITT található.

belgrád konfi

A projekt honlapja elérhető itt, a teljes program pedig letölthető innen.