Már elhiszi az ellenzék: Orbán leváltható

szerző: Reiner Roland

A korábbiakhoz képest egyértelműen optimistább és több embert megmozgató május 1-et láthattunk tegnap. A május 1. az elmúlt években leginkább a baloldali pártok kötelező, de megúszni kívánt ünnepe volt: a Városliget az időjárástól függően telt meg családosokkal, szakszervezetisekkel, ám ezek az alkalmak rendre a baloldal nehéz helyzetét illusztrálták. Ám a Fidesz-KDNP kormányzásának hetedik évében, 11 hónappal a következő választások előtt mind a Városliget, mind a Hősök tere más képet mutatott.

Mindez annak köszönhető, hogy két – egyébként nagyon is különböző – eseménysorozat is új színt hozott a politikába az elmúlt hónapokban: egyrészt Botka László „Fizessenek a gazdagok!”-kampánya és az ahhoz kapcsolódó, karakteresen baloldali politikai víziója őszintén tudott kapcsolódni a május 1-i munkásünnephez.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Ezt a tüntetéshullámot nehéz lesz megfékezni

szerző: Reiner Roland

Talán 2006 ősze óta nem volt ilyen sok, viszonylag nagy létszámú tüntetés rövid időn belül: két hét leforgása alatt öt alkalommal jött össze kisebb-nagyobb tömeg, hogy (elsősorban) a CEU bezárását célzó törvény ellen tüntessen. Szemben az akkori eseményekkel, a tüntetések nem vesztették el békés jellegüket: a zömében fiatalokból álló tüntetők farkasszemet néznek ugyan a rendőrökkel, illetve a „magyar rendőr velünk van” skandálás is újra előkerült, tényleges erőszak nem volt. Bár sok szempontból fura az a félig fesztivál jellegű tiltakozás, ami a „hivatalos” tüntetések után kezdődik és tart hajnalig, bizonyos értelemben ugyanúgy egy új társadalmi valóság megjelenése, láthatóvá válása, mint ahogy a radikális jobboldali szubkultúrát fedezhettük fel Budapest utcáin 2006 szeptemberében.

A tüntetések transzparenseit nézve egy-egy online portál mémgyűjtése vagy épp a Kétfarkú Kutyapárt ellen-plakátkampánya juthat eszünkbe, nem véletlenül: a tiltakozók bizonyos szempontból nem tettek mást, mint kinyomtatták azokat a vizuális ötleteket, amiket más esetben a Tumblren vagy egyéb közösségi felületen osztottak volna meg ismerőseikkel. A képi megoldások, az átiratok és a szóviccek világa egyértelműen az online világot idézi, azonban e felhasználók feladták fotelforradalmár vagy épp apolitikus státuszukat és az utcára vonultak. Ráadásul rájöttek arra is, hogy egyáltalán nincsenek egyedül érzéseikkel, dühükkel és elégedetlenségükkel.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Reggeli személy

Csaba Réka a Klubrádió vendége volt, és a Lex CEU és a civil törvény elleni tüntetések lehetséges következményeiről, az ezekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációról, a nemzetközi reakciókról, és az ellenzéki pártok helyzetéről is beszélgetett. A műsorban elhangzottakról készült összefoglaló ITT olvasható, a felvétel pedig meghallgathatók ITT és ITT.


Magára maradhat a harcban a CEU-ügyben későn ébredő Momentum

szerző: Reiner Roland

Ismét népszavazásra készül a Momentum: a sikeres NOlimpia-kampányt követő 45 napos országjárás vége lényegében egybe esett a CEU működését ellehetetlenítő törvény elfogadásával, amire a mozgalom reagált is – a módosítást népszavazáson vonatnák vissza. Ezzel párhuzamosan Fekete-Győr András egy másik ügyet is a nép elé vinne: két ciklusban (más megfogalmazásban: két megválasztásban) korlátoznák azt az időt, amit egy miniszterelnök az ország élén tölthet. E feltétel (jelenlegi) célja, hogy Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet távol tartsák a hatalomtól.
Noha e két népszavazás első ránézésre beleillik a Momentum agendájába, mind az időzítés, mind a konkrét ügyek komoly kétséget keltenek azzal kapcsolatban, mennyire tudatos építkezés, átgondolt stratégia van e mostani lépés mögött.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Mik a magyar nők és férfiak problémái?

“Míg az idősebb korosztályokban a megélt tapasztalatok alapján jelentkező problémák a hangsúlyosabbak, mint a bérkülönbség és a női vezetők hiánya, a legfiatalabbak számára a férfi és női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és elvárások is komoly nehézségként jelentkeznek.” Csaba Réka a Klubrádió Esti gyors című műsorában nyilatkozott a nemi egyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatásunk kapcsán. A beszélgetés ITT hallgatható meg.


Integrity Lab gyakornoki program

Jelentkezz az Integrity Lab gyakornoki programjába 2017. február 26. (vasárnap) éjfélig az info@integritylab.hu címen!

Ha érdekel

  • hogy kapcsolódik össze a politika, a közélet, a nemzetközi kapcsolatok és a kommunikáció
  • hol találkozik a politika, a civil szféra és a céges világ
  • hogyan működik egy független politikai elemző és tanácsadó start-up

ha szeretnél

  • gyakorlati tapasztalatot szerezni elemzés, kutatás, marketingkommunikáció és     projektmenedzsment területeken
  • tanulni, fejlődni, közösen gondolkozni és együttműködni más szervezetekkel
  • saját ötleteiddel, szakmai tudásoddal hozzájárulni az Integrity Lab projekteihez

és mindehhez

  • felsőoktatási hallgató, vagy friss diplomás vagy
  • van heti 15 órád a tavaszi félévben a közös munkára
  • elkötelezett vagy, motivált és jó problémamegoldó

akkor jelentkezz az Integrity Lab gyakornoki programjába!

Küldj nekünk

  • fényképes önéletrajzot
  • motivációs levelet
  • egy általad írt vagy készített anyagot (pl. beadandó dolgozat, cikk, prezentáció, infografika)

az info@integritylab.hu címre.

Jelentkezési határidő: 2017. február 26. (vasárnap) éjfél. 

 


Participation and Political Activity of Young Generations

After the Brexit referendum more and more people started to realize how little we know and care about the political activity of the youth. The results made it clear: the youth have significantly different views on certain issues, but their absence from voting resulted in the victory for Brexit. In our analysis we looked at the statistics regarding the political activity and passivity of young voters in Hungary and the European Union to better understand the background of this phenomenon (18-29).

The absence of young voters in the UK is not unprecedented. Previous election results clearly show: young Brits are the least politically active – together with Polish youngsters, while Hungarians are in the mid-range in a European comparison.

Youngsters are a the most ambivalent voter group in general: some of them are purposely not interested in politics, but in the same time some of the are the most active supporters of new, anti-establishment parties – let them be greens, radical right-wing, new leftists or liberals. Low participation of young voters – and their openness towards new actors – are related to their overall rejection of traditional parties and politics.

The analysis is available on 4liberty.eu HERE .


Generációs helyzetkép – Fiatalok, részvétel, politika

A Brexit népszavazást követően az okok keresése közben megnőtt a figyelem a fiatalok politikai aktivitásával kapcsolatban: a voksolás nyilvánvalóvá tette, hogy a legfiatalabbak markánsan különbözően gondolkodnak bizonyos kérdésekben, ugyanakkor szavazástól való távolmaradásuk következménye az, hogy a többség a kilépésre szavazott. Az Integrity Lab elemzésében azt vizsgálta, mennyire tekinthető általánosnak a fiatal, 29 év alatti korosztály politikai és választási passzivitása Magyarországon és az EU többi tagállamában.

A teljes elemzés letölthető INNEN.

Megállapítottuk, hogy a brit fiatalok távolmaradása egyáltalán nem előzmény nélküli, korábbi választásokat vizsgálva is látszik, hogy az Egyesült Királyságban élő 18-29 évesek a legpasszívabb fiatalok – karöltve lengyel kortársaikkal: csupán 25-27 százalékuk voksolt a kutatást megelőző választáson, míg a 30 év felettiek körében ez az arány 60-66 százalék volt. A magyar fiatalok ebben az összehasonlításban a középmezőnyben szerepelnek: önbevallásuk szerint 48 százalékuk szavazott 2014-ben, ezzel mintegy harminc százalékkal voltak passzívabbak a 30 év felettieknél. A sokszor passzívnak mondott magyar huszonévesek tehát választási részvétel alapján semmiképp nem maradnak el európai kortársaiktól.

Fontos felismerés, hogy a 29 év alatti szavazók igen magas arányban jelezték egy, az Európai Parlamenti választást követő felmérésben, hogy csupán a választás napján döntöttek a távolmaradás mellett – a holland fiatalok negyede, a magyarok ötöde válaszolta azt, hogy csak az utolsó pillanatban jutott erre az elhatározásra. A fiatalok impulzív döntéshozatala önmagában nem meglepő, ugyanakkor fontos tanulsággal szolgálhat mindazon szervezetek részére, akik e korosztály aktivizálást fontosnak tartják: a szavazás(ok) napjára külön érdemes készülni a 29 éven aluliak részvételét támogató kampánnyal.

A fiatal szavazók ugyanakkor sok szempontból a leginkább ambivalens szavazói csoport: egy jelentős részük teljesen elfordult a politikától, miközben ebből a korcsoportból kerülnek ki azok, akik a leginkább kiállnak egy-egy új, gyakran anti-establishment párt mellett, a zöld pártoktól kezdve radikális jobboldali pártokon át egészen az újbaloldali vagy újonnan alakult liberális pártokig. A fiatalok sokszínűségét jól mutatja, hogy egy országon belül egyszerre lehet körükben kimagaslóan népszerű egy zöld és egy radikális jobboldali párt – ahogy látjuk ezt Magyarországon a Jobbik és LMP, vagy Ausztriában a Zöldek és az FPÖ esetén.

                     könnyen érthető ábra

                   Pártok támogatottsága az 2014-es Európai Parlamenti választáson, a résztvevők/szavazók között (retrospektív) Forrás: EES 2014

Continue Reading


Political activity of the youth

It is a well known phenomenon in Europe that younger generations (18-29) are less active politically than the older ones, but there are significant differences between the countries: they are avoiding elections in the United Kingdom, Finland and Poland the most. In these countries their turnout is only the 40-43 % of the average of the older generations. In Hungary it is 70 %, which is a better result, but still a significant gap. There is only one country where there is no gap (actually it is in favor of the youth): Belgium, where there is a compulsory voting system.

                      EU_reszvetel2 térkép

Election turnout of the generation 18-29 compared to the older ones.
 100% = same turnout, 50% = half of the turnout

Source of data: EES 2014, asking about the participation at the previous national elections. (Survey taken after the European Parliament elections)


Fiatalok politikai aktivitása

Az Európai Unió országaiban lényegében általános jelenség, hogy a fiatal, 18-29 év közötti választók kisebb arányban vesznek részt a választásokon, mint a 30 év felettiek. Az országok közötti arányok ugyanakkor jelentős különbséget mutatnak: a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Finnországban maradnak távol a fiatalok – ezekben az országokban a 18-29 év közöttiek részvételi aránya kevesebb, mint fele (40-43 százaléka) a 30 év felettieké. A magyar fiatalok esetén ez az arány jóval mérsékeltebb, de jelentős, részvételi arányuk 70%-a a 30 év felettiekének. Csupán egy országban, Belgiumban éri el – illetve haladja meg – a fiatalabbak részvétele az idősebb korosztályét, ez vélhetően nem független attól, hogy az országban kötelező szavazni.
Az adatok forrása az EES 2014-es, Európai Parlamenti választást követő felmérése, mely során a kutatást megelőző országgyűlési választási részvételre kérdeztek rá. 

EU_reszvetel2 térkép

A 18-29 korosztály választási részvételi aránya a 30 év felettiek arányában.
 100% = megegyező részvétel, 50% = fele akkora részvétel