Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


Botka túl nagy önállósága miatt kihátrálhat mögüle az MSZP

szerző: Reiner Roland

Politikai évadnyitót tartott az MSZP a hétvégén: pártelnöki évértékelő helyett a főszerep Botka Lászlóé volt. A szegedi polgármester megjelenésével az elmúlt bő két hónapban – mióta lényegében a szocialisták informális miniszterelnök-jelöltje (formálisan ehhez kongresszusi döntés kell majd) – megakadni látszanak az ellenzéki tárgyalások: az egyeztetések helyét az üzengetések vették át. A DK elnöke a kizárását célzó összeesküvésekről beszél, a Párbeszéd közleményekben jelzi, hogy várja Botka hívását, az ellenzéki szavazók pedig maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, mi is lenne a legjobb stratégia 2018-ban. Botka László szombati beszéde alighanem beindítja majd az elakadt folyamatokat, ugyanakkor legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolt.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Az Integrity Lab előválasztási koncepciója

Az Integrity Lab a 106 egyéni választókerületre, miniszterelnök-jelöltre, az országos lista összeállítására, valamint a közös vagy külön listákon való indulás eldöntésére is alkalmas előválasztási koncepciót készített. A javaslat négy alapelve, hogy az előválasztási folyamat

  1. hatékonyan segítse új politikai szereplők (civilek, pártok, érdekképviseletek) megjelenését, belépését
  2. vegye figyelembe a meglévő politikai erők beágyazottságát, szervezeti erejét és múltját
  3. aktivizálja és tényleges politikai cselekvésre bírja mind a választókat, mind a jelölteket és jelölőszervezeteket
  4. reális és minden résztvevő fél által elfogadható, nem megkérdőjelezhető eredménnyel záruljon.

Ennek megfelelően javaslatunk szerint a 106 egyéni választókerületi jelöltet és a miniszterelnök-jelölt személyét közvetlenül, míg az országos lista összeállítását közvetetten, szervezetekre voksolva dönthetnék el az előválasztásban részt vevő választók.

Az előválasztáson mindenki szavazhat, ha nagykorú, aláírt egy értéknyilatkozatot, és befizeti a 300 forintos részvételi hozzájárulást. Utóbbi alól mentesülnek az előválasztásban résztvevő szervezetek regisztrált, tagdíjat fizető tagjai. Regisztrálni, illetve ajánlani személyesen és online lehet, szavazni ugyanakkor csak személyesen.

Az előválasztáson bárki indulhat, aki elfogadja az előválasztás alapelveit, valamint megfelelő számú ajánlást összegyűjt. Ez egyéni jelöltek esetén 250, miniszterelnök-jelöltség esetén 5000 ajánlás. Az országos listás szavazáson való listaállítás feltétele legalább 10 egyéni jelölt állítása 10 különböző megyében és Budapesten, vagy 5000 támogató ajánlás az ország egészéből.

Az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt esetén a többes szavazásra van lehetőség, azaz a választó a szavazólapon szereplő jelöltek közül mindazokra voksolhat, akit alkalmasnak, támogathatónak tart. A szavazás eredménye ennek megfelelően minden jelölt esetén egy 0-100 százalék közötti érték, ami azt fejezi ki, hogy a választáson szavazók hány százaléka tartotta alkalmasnak és szavazott rá. A szavazás győztese pedig az a jelölt, aki a legmagasabb arányban kapott támogató voksot.

Az országos lista esetén minden választó egyetlen szervezet előre összeállított listáját választhatja, annak személyi összetételébe azonban nincs beleszólása. A szervezetekre érkezett szavazatok arányos mandátumkiosztással, az országgyűlési választáson is használt d’Hont formulával osztjuk szét. A listára kerülés sorrendje a szavazatszámok alapján történik.

Az Integrity Lab javaslata alapján a közös lista kérdése az egyéni választókerületi eredmények megállapítása után dől el. Ha ugyanis van olyan szervezet, amely kellő számú választókerületben tudott győzni és így teljesíti az országos listaállítás feltételét, dönthet úgy, hogy külön listán indul, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a többi szervezet közös listaállítását.

A teljes javaslat letölthető INNEN .


Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

szerző: Reiner Roland

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


A Megyei Lapoknak az amerikai elnökválasztásról

“Az elittel szembeni ellenérzésre épített kommunikáció sikert hozhat, és a Brexittel, illetve az európai populisták és szélsőjobboldal megerősödésével egy világtendenciába illeszkedik.” Csaba Réka a Megyei napilapoknak nyilatkozott az amerikai elnökválasztás kapcsán.

reka-petofi-nepe


Elér-e a Brüsszelig a politikai érvényesség?

szerző: Csaba Réka

“A magyarok európaibbnak bizonyultak a kormányuknál” – üzente a luxemburgi külügyminiszter a magyar kvótanépszavazás eredményét látva. Asselborn legutóbb akkor került be a hazai hírekbe, amikor Magyarország kizárását javasolta az EU-ból, bár ezt a véleményét ugyanakkor többek között Juncker is túlzásnak tartotta. A fenti reakció jól jelzi ugyanakkor, hogy a magyar népszavazásról az európai szereplőknek is megvan a maga véleménye, akik rendszeresen követik és kommentálják is az itteni eseményeket.

A cikk a Reflektor.blog.hu-n olvasható ITT.


106-ból 5 egyéni választókerületben volt érvényes a népszavazás – az egyik Lázár Jánosé

Öt egyéni választókerület teljesítette Orbán Viktor érvényességre vonatkozó elvárását: két Győr-Moson-Sopron, két Vas és egy Csongrád megyei EVK-ban érte el az érvényesen leadott voksok aránya az 50 százalékot. Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött.

A legnagyobb bukás Fónagy Jánosé és Varga Mihályé: legutóbbi választási eredménye alapján az egyik legnagyobb mozgósított Fidesz-táborral rendelkező két képviselő körzete éppen, hogy elérte az országos részvételi átlagot. Az Integrity Lab a szavazóköri szintű adatokat egyéni választókerületi egységre összegezte és összehasonlította a 2014-es országgyűlési választások fideszes eredményével, hogy kiderüljön, adottságaihoz, korábbi eredményeikhez képest melyik választókörzet teljesített felül és alul a részvétel tekintetében.

Az október 2-i népszavazás a mozgósításról szólt: a nemek győzelme nem volt kétséges, az érvényesség viszont igen. A Fidesz a kampány utolsó heteiben komoly nyomást helyezett saját képviselőire is, ám érdemes látni, hogy a különböző megyék, városok eleve más helyzetből indultak: a budapesti alacsony részvétel önmagában nem kizárólag a helyi felelősök hibája, a főváros több (pesti) választókerületében a kormánypárt hagyományosan gyengén teljesít – nem véletlen, hogy 2014-ben nyolc helyen is a baloldali ellenzék jelöltje győzött. A budai körzetekben ugyanakkor magas országgyűlési választási részvétel mellett tudott nyerni több vezető Fidesz politikus, így esetükben meglepő lehet a gyenge október 2-i részvétel.

Ha a népszavazáson legaktívabb választókerületet keressük, akkor a Fidesz-KDNP 2014-es legerősebb körzetét találjuk: a Győr-Moson-Sopron megye 3-as (Csorna központtal) EVK-ban az összes választópolgár 36 százaléka szavazott a győztes Gyopáros Alpárra. Esetében tehát egyfajta „kötelező” győzelemről beszélhetünk. Hasonlóképp, bizonyos választókerületek eleve más mérce előtt álltak: a borsodi körzetek többsége vagy Budapesten a XIII. vagy a VIII. kerülethez tartozó 7-es vagy 6-os EVK – ezekben a Fidesz eleve kevesebb szavazóval bírt már 2014-ben is (a szavazásra jogosultak 19-22 százaléka voksolt a kormánypárti jelöltekre). A mozgósítási sikert vagy sikertelenséget éppen ezért nem önmagában a részvételi adatokkal érdemes nézni, hanem összevetve a korábbi választási eredménnyel.

Continue Reading



Keményebb a civilek muszklija, mint a balos pártok karizmája

szerző: Reiner Roland

Az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a kvótakampányban, a helyüket pedig egy viccpárt és a civil szervezetek vették át. Mit jelent ez a jövőre nézve, válthatnak-e ők valaha kormányt?

Péntek délután a civilek tüntetése nyitotta meg a vasárnapi kvótanépszavazás előtti megmozdulások sorát, több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, többségében olyan szervezetek felhívására, akik az egész kampány során kivételes aktivitást mutattak. A közéleti témákban korábban is rendre megszólaló jogvédő szervezetek, egyesületek, intézetek a menekültkérdés kapcsán nem csupán tájékoztattak vagy véleményeztek, hanem a politikai pártokéhoz hasonló, ám azokétól megkülönböztető politikai állásfoglalást tettek. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság voltak e mozgalom legaktívabb képviselői, de további közel húsz szervezet is részese volt annak a felhívásnak, ami érvénytelen szavazat leadására biztatott.

Bár a 2010 óta tartó időszakban sokadik alkalommal mutat önálló erőt a civil szféra – kezdve az Egymillióan a magyar sajtószabadságért tüntetésekkel, a hallgatói megmozdulásokon át az internetadó elleni tüntetésig és a Sándor Mária, ill. a Tanítanék Mozgalomig bezárólag – most először válik nyilvánvalóvá, hogy egy civil részről érkező politikai állásfoglalás egyrészt konkrét politikai akcióra (részvétel és érvénytelen szavazat) másrészt a kormánytól és az ellenzéktől is különböző és megkülönböztethető alternatívára buzdít.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .


Népszavazás: polgármesterek és városok sorsa függ a Fidesz sikerétől

“A népszavazás valódi tétje a Fidesz számára a teljes győzelem. A kormánypártoknak azért van szükségük erre, hogy az eredménynek csak egyetlen lehetséges magyarázata legyen – az történt, amit a Fidesz és Orbán akart.” Reiner Roland a 24.hu-nak nyilatkozott a kvótanépszavazással kapcsolatban.

A teljes cikk  ITT olvasható.