Keményebb a civilek muszklija, mint a balos pártok karizmája

szerző: Reiner Roland

Az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a kvótakampányban, a helyüket pedig egy viccpárt és a civil szervezetek vették át. Mit jelent ez a jövőre nézve, válthatnak-e ők valaha kormányt?

Péntek délután a civilek tüntetése nyitotta meg a vasárnapi kvótanépszavazás előtti megmozdulások sorát, több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, többségében olyan szervezetek felhívására, akik az egész kampány során kivételes aktivitást mutattak. A közéleti témákban korábban is rendre megszólaló jogvédő szervezetek, egyesületek, intézetek a menekültkérdés kapcsán nem csupán tájékoztattak vagy véleményeztek, hanem a politikai pártokéhoz hasonló, ám azokétól megkülönböztető politikai állásfoglalást tettek. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság voltak e mozgalom legaktívabb képviselői, de további közel húsz szervezet is részese volt annak a felhívásnak, ami érvénytelen szavazat leadására biztatott.

Bár a 2010 óta tartó időszakban sokadik alkalommal mutat önálló erőt a civil szféra – kezdve az Egymillióan a magyar sajtószabadságért tüntetésekkel, a hallgatói megmozdulásokon át az internetadó elleni tüntetésig és a Sándor Mária, ill. a Tanítanék Mozgalomig bezárólag – most először válik nyilvánvalóvá, hogy egy civil részről érkező politikai állásfoglalás egyrészt konkrét politikai akcióra (részvétel és érvénytelen szavazat) másrészt a kormánytól és az ellenzéktől is különböző és megkülönböztethető alternatívára buzdít.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .