Kormányforgatókönyvek – Milyen kormányt szeretnének a szavazók 2018-ban?

A választók 16 százaléka örülne, ha 2018-ban a Fidesz újra kétharmadot kapna, 12 százalék pedig az egyszerű kormánytöbbséget tartaná a legjobb forgatókönyvnek. Gyurcsány Ferenc szerepe továbbra is megosztó, a szavazók 9 százaléka vele, 8 százaléka nélküle felálló baloldali ellenzéki kormányt szeretne látni egy év múlva. A megkérdezettek hetede viszont azt preferálná, ha a jövő tavaszi választások után senkinek nem lenne többsége a parlamentben. Az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásában a lehetséges 2018-as kormányforgatókönyvek támogatását vizsgálta.

A 2018-as választásoknak többféle kimenetele lehet, különböző összetételű parlament és kormány alakulhat. Kérem, mondja meg, hogy az alábbiak közül Ön melyik eredménynek örülne a leginkább?

A kétharmad a Fidesz-szavazókat is megosztja

A fideszes szavazók fele kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne pártjának 2018 után. 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna – 5 százalék Fidesz-Jobbik koalíciót, 5 százalék pedig egyértelmű többség nélküli eredményt.

Gyurcsány – vele vagy nélküle?

A baloldali szavazókat továbbra is megosztja Gyurcsány Ferenc személye: az MSZP-sek bő harmada Gyurcsánnyal, szűk harmada pedig egy nélküle kormányzó koalíciónak örülne. A szocialista szavazók negyede nem is akar koalíciót, hanem egypárti MSZP-kormányt választana. A DK tábor nem meglepő módon egységesebb – tízből hét DK-s Gyurcsányt is a kormányban szeretné látni –, azonban a DK szavazók 19 százaléka elengedné a volt miniszterelnök ambícióit, és egy nélküle felálló koalíciót preferálna.

A leginkább megosztott az Együtt, Párbeszéd, Liberális szavazókból álló blokk: harmaduk nem is a valamelyik baloldali koalíciós változatnak, hanem egy világos többség nélküli eredménynek örülne 2018 tavaszán. Egy másik harmad a Gyurcsány nélküli koalíciót szeretné, míg ötödük a volt miniszterelnököt is bevenné.

Continue Reading



Kik voltak a NOlimpia aláírói?

A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint a Jobbikos szavazók jellemzően nem írták alá az íveket. Kifejezetten nagy arányban az alacsonyabb végzettségűek és a Budapest északi külsőbb kerületeiben élők adták nevüket a népszavazási kezdeményezéshez. Az Integrity Lab reprezentatív budapesti közvélemény-kutatás segítségével mérte fel a NOlimpia aláírók társadalmi és politikai hátterét.

Az aláírók nemi és életkori aktivitása a választási részvételhez hasonló mintázatot mutat: a férfiak nagyobb arányban írtak alá, mint a nők, az idősebbek pedig, mint a fiatalok. A végzettség szerinti megoszlás azonban jelentősen eltér: a legmagasabb arányban a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők írtak alá, őket követi a legmagasabban kvalifikált diplomás csoport.

A NOlimpiai kampány alapvetően sikeres volt a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is: az aláírók 36 százaléka pártot nem választó bizonytalan. A legtöbb „pártos” aláíró az MSZP-től érkezett – az összes szignó 18 százalékát szocialista szimpatizánsok adták. A Momentum Mozgalmat az aláírók 12 százaléka választaná egy most vasárnapi választáson.

A NOlimpia aláírók jelenlegi pártpreferenciája

Continue Reading



Mik a magyar nők és férfiak problémái?

“Míg az idősebb korosztályokban a megélt tapasztalatok alapján jelentkező problémák a hangsúlyosabbak, mint a bérkülönbség és a női vezetők hiánya, a legfiatalabbak számára a férfi és női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és elvárások is komoly nehézségként jelentkeznek.” Csaba Réka a Klubrádió Esti gyors című műsorában nyilatkozott a nemi egyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatásunk kapcsán. A beszélgetés ITT hallgatható meg.


Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


A női kvóta megítélése a magyar társadalomban

A magyar válaszadók többsége szerint a nők politikai részvételét kötelező kvótával kellene segíteni: minden második megkérdezett osztotta ezt az álláspontot. A női kvóta megítélése ugyanakkor megosztó kérdés: az 51 százaléknyi támogatóval szemben 43 százaléknyi ellenző is van.
A férfiak között még inkább kiegyenlített a kvótapárti és kvótát ellenző álláspont, a női választók között valamivel magasabb a támogatók aránya – egységes kiállásról azonban köztük sem beszélhetünk.


Az adatfelvétel ideje: 2017. január. A kutatás 1000 fős, reprezentatív mintán készült.


Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak relatív többsége a teljes összefogást pártolná, míg a második legnépszerűbb opció a teljes különindulás. A választási bojkottnak nincs társadalmi támogatottsága, a civil szervezeteket viszont szívesen látnák a magyarok a ’18-as választáson is az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint.

Ön szerint hogyan kellene indulnia az ellenzéki pártoknak a Fidesszel szemben?

Továbbra is a 2018-as választási indulás kérdése határozza meg a baloldal napirendjét, a választói attitűd pedig visszatükrözi ezt a bizonytalanságot. A 2014-es összefogás pártjai mai szavazóinak harmada a teljes, Jobbikkal is közös indulást tartaná a legjobbnak, míg 27 százalékuk azt preferálná, ha minden párt önállóan mérettetné meg magát. 22 százalék a Jobbik nélküli baloldali összefogás, míg 8 százalék a közös jelöltek, de külön listák rendszerét támogatja.

A pártok táborán belül ugyanakkor további különbségek látszanak: a DK szavazói állnak ki legkevésbé az önálló indulás mellett, míg a Jobbik nélküli, közös baloldali együttműködést a leginkább (40 százalék) támogatják. Az MSZP szavazók a leginkább polarizáltak – 37 százalékuk a Jobbikkal is közös indulás, míg 33 százalékuk a teljes külön indulás pártján ál. Az Együtt, Párbeszéd és Liberális szavazók nyitottak a legkevésbé a Jobbikkal való együttműködésre, ugyanakkor náluk a leginkább kiegyenlített a négy vizsgált választási forgatókönyv támogatottsága.

Az önálló indulásról határozó LMP szavazóinak 40 százaléka preferálja a teljes külön indulást, a többség valamilyen együttműködést elfogadna. A Jobbik szavazóinak hatoda válaszolt úgy, hogy egy teljes, a Jobbiktól a baloldalig tartó összefogásnak kéne a Fidesszel szemben indulnia 2018-ban.

Ami az időről-időre előkerülő választási bojkottot illeti, ezt a társadalom abszolút többsége elutasítja: csak a szavazók harmada vélte úgy, hogy amíg a Fidesz nem változtat a választási rendszeren, addig a pártoknak nem kéne részt venniük a választáson. A bojkott gondolata az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok táborában a leginkább támogatott, de itt sincs többségben. Azt látjuk ugyanakkor, hogy még a Fidesz szavazóinak negyede is azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem kéne indulnia senkinek – a kormánypárti tábor egy része is kritikus lehet a választási rendszerrel.

A kormánnyal kritikus civil szervezetek 2018-as választási indulását a társadalom kétharmada támogatná. Leginkább az LMP és a Jobbik, míg legkevésbé a Fidesz és a DK szavazói látnák őket szívesen a választáson – úgy tűnik tehát, hogy nem egy bal-jobb törésvonal van a civilek pártpolitikai aktivitásának megítélése mögött, hanem az anti-establishment pártok szavazói nyitottabbak feléjük.

A teljes elemzés letölthető INNEN.