Klubrádió: Esti gyors

‘A Jobbik számára ez az ügy már nem csak a menekültkérdésről szól, hanem sokkal inkább a letelepedési kötvényekről, és a korrupcióról, és a saját helyzetét igyekszik erősíteni az ellenzéki térben.’ Reiner Roland a Klubrádiónak nyilatkozott a Jobbik által benyújtott Alaptörvény módosítással kapcsolatban. A felvétel ITT érhető el.


Elér-e a Brüsszelig a politikai érvényesség?

szerző: Csaba Réka

“A magyarok európaibbnak bizonyultak a kormányuknál” – üzente a luxemburgi külügyminiszter a magyar kvótanépszavazás eredményét látva. Asselborn legutóbb akkor került be a hazai hírekbe, amikor Magyarország kizárását javasolta az EU-ból, bár ezt a véleményét ugyanakkor többek között Juncker is túlzásnak tartotta. A fenti reakció jól jelzi ugyanakkor, hogy a magyar népszavazásról az európai szereplőknek is megvan a maga véleménye, akik rendszeresen követik és kommentálják is az itteni eseményeket.

A cikk a Reflektor.blog.hu-n olvasható ITT.


106-ból 5 egyéni választókerületben volt érvényes a népszavazás – az egyik Lázár Jánosé

Öt egyéni választókerület teljesítette Orbán Viktor érvényességre vonatkozó elvárását: két Győr-Moson-Sopron, két Vas és egy Csongrád megyei EVK-ban érte el az érvényesen leadott voksok aránya az 50 százalékot. Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött.

A legnagyobb bukás Fónagy Jánosé és Varga Mihályé: legutóbbi választási eredménye alapján az egyik legnagyobb mozgósított Fidesz-táborral rendelkező két képviselő körzete éppen, hogy elérte az országos részvételi átlagot. Az Integrity Lab a szavazóköri szintű adatokat egyéni választókerületi egységre összegezte és összehasonlította a 2014-es országgyűlési választások fideszes eredményével, hogy kiderüljön, adottságaihoz, korábbi eredményeikhez képest melyik választókörzet teljesített felül és alul a részvétel tekintetében.

Az október 2-i népszavazás a mozgósításról szólt: a nemek győzelme nem volt kétséges, az érvényesség viszont igen. A Fidesz a kampány utolsó heteiben komoly nyomást helyezett saját képviselőire is, ám érdemes látni, hogy a különböző megyék, városok eleve más helyzetből indultak: a budapesti alacsony részvétel önmagában nem kizárólag a helyi felelősök hibája, a főváros több (pesti) választókerületében a kormánypárt hagyományosan gyengén teljesít – nem véletlen, hogy 2014-ben nyolc helyen is a baloldali ellenzék jelöltje győzött. A budai körzetekben ugyanakkor magas országgyűlési választási részvétel mellett tudott nyerni több vezető Fidesz politikus, így esetükben meglepő lehet a gyenge október 2-i részvétel.

Ha a népszavazáson legaktívabb választókerületet keressük, akkor a Fidesz-KDNP 2014-es legerősebb körzetét találjuk: a Győr-Moson-Sopron megye 3-as (Csorna központtal) EVK-ban az összes választópolgár 36 százaléka szavazott a győztes Gyopáros Alpárra. Esetében tehát egyfajta „kötelező” győzelemről beszélhetünk. Hasonlóképp, bizonyos választókerületek eleve más mérce előtt álltak: a borsodi körzetek többsége vagy Budapesten a XIII. vagy a VIII. kerülethez tartozó 7-es vagy 6-os EVK – ezekben a Fidesz eleve kevesebb szavazóval bírt már 2014-ben is (a szavazásra jogosultak 19-22 százaléka voksolt a kormánypárti jelöltekre). A mozgósítási sikert vagy sikertelenséget éppen ezért nem önmagában a részvételi adatokkal érdemes nézni, hanem összevetve a korábbi választási eredménnyel.

Continue Reading



Keményebb a civilek muszklija, mint a balos pártok karizmája

szerző: Reiner Roland

Az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a kvótakampányban, a helyüket pedig egy viccpárt és a civil szervezetek vették át. Mit jelent ez a jövőre nézve, válthatnak-e ők valaha kormányt?

Péntek délután a civilek tüntetése nyitotta meg a vasárnapi kvótanépszavazás előtti megmozdulások sorát, több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, többségében olyan szervezetek felhívására, akik az egész kampány során kivételes aktivitást mutattak. A közéleti témákban korábban is rendre megszólaló jogvédő szervezetek, egyesületek, intézetek a menekültkérdés kapcsán nem csupán tájékoztattak vagy véleményeztek, hanem a politikai pártokéhoz hasonló, ám azokétól megkülönböztető politikai állásfoglalást tettek. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság voltak e mozgalom legaktívabb képviselői, de további közel húsz szervezet is részese volt annak a felhívásnak, ami érvénytelen szavazat leadására biztatott.

Bár a 2010 óta tartó időszakban sokadik alkalommal mutat önálló erőt a civil szféra – kezdve az Egymillióan a magyar sajtószabadságért tüntetésekkel, a hallgatói megmozdulásokon át az internetadó elleni tüntetésig és a Sándor Mária, ill. a Tanítanék Mozgalomig bezárólag – most először válik nyilvánvalóvá, hogy egy civil részről érkező politikai állásfoglalás egyrészt konkrét politikai akcióra (részvétel és érvénytelen szavazat) másrészt a kormánytól és az ellenzéktől is különböző és megkülönböztethető alternatívára buzdít.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .


Népszavazás: polgármesterek és városok sorsa függ a Fidesz sikerétől

“A népszavazás valódi tétje a Fidesz számára a teljes győzelem. A kormánypártoknak azért van szükségük erre, hogy az eredménynek csak egyetlen lehetséges magyarázata legyen – az történt, amit a Fidesz és Orbán akart.” Reiner Roland a 24.hu-nak nyilatkozott a kvótanépszavazással kapcsolatban.

A teljes cikk  ITT olvasható.


A belga köztévének a népszavazásról

“Bár a kvótanépszavazásnak egyértelmű belpolitikai jelentősége van, érthető a nemzetközi figyelem növekedése is, hiszen Orbán és a vele a menekültkérdésben szövetséges, eurokritikus politikai erők hivatkozási alapként használhatják az eredményt saját céljaik érdekében.”Reiner Roland a belga köztévének nyilatkozott az október 2-i népszavazással kapcsolatban.
roland-belga-teve

Orbán az egész nyarat külföldön töltötte, ott mondta meg, mit akar

szerző: Reiner Roland

Évek óta megszokott tény, hogy már nincs nyári uborkaszezon: hiába áll le az országgyűlés munkája, a napi politika bőven szolgáltat témát ezekben a hónapokban is. A tavalyi nyarat lényegében kizárólag a menekültválság kezelése töltötte ki, amiben egy aktívan cselekvő és kommunikáló kormánnyal szemben a pártos ellenzék nem igazán találta a helyét – míg a magyarországi civil szféra a rendszerváltás utáni egyik legfontosabb és legnagyobb akcióját hajtotta végre a pályaudvarokon és szerte az országban, segítve az itt rekedt menekülteket.

Ezzel szemben idén sokkal vegyesebben, egyenlőbben alakult a napirend: a kvótareferendummal kapcsolatos kormányzati kommunikáció mellett az ellenzék jóval hangsúlyosabban jelen tudott lenni, döntően a korrupciós tematikával (MNB-botrány, Mengyi Roland ügye, Mészáros Lőrinc gazdagodása, vásárlásai).

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Kétszeresen is csapdahelyzetet teremt az októberi népszavazás

szerző: Reiner Roland

Múlt szombat óta hivatalosan is az október 2-i népszavazás kampányidőszakában vagyunk, egyelőre azonban több hír szólt arról, milyen összeállításban tervez kampányolni a baloldali ellenzék, mint arról, hogyan, milyen üzenettel fogja rávenni szavazóit: ne vegyenek részt a voksoláson. Abban ugyanis egyetértés van az MSZP, DK, Együtt és PM között, hogy a helyes, követendő magatartás a távolmaradás: ezzel kívánják elérni, hogy a népszavazás érvénytelen legyen.  Sőt, lényegében az indoklás is megegyezik: a kvótanépszavazás valójában az Európai Uniós tagságról szól, Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból, a baloldali pártok viszont maradáspártiak, így az otthonmaradásra buzdítanak.

Függetlenül attól, jó stratégiának tartjuk-e a bojkottot és megfelelő üzenetnek az ahhoz tartozó érvelést, elsőre nehéz megérteni, miért nem kampányolnak már napok óta az ellenzéki pártok – közösen. A jelek szerint a kvótanépszavazás kétszeresen is csapdahelyzetet teremtett: önmagában a kérdés, illetve annak megfogalmazásával a Fidesz kényszerhelyzetbe hozta a baloldali ellenzéket (és a Jobbikot is, mely nem tud saját álláspontot megjeleníteni, így tulajdonképpen a kormánypárt mellett fog kampányolni). A másik nehézséget azonban a baloldal maga hozta létre – pontosabban örökölte meg saját, 2014-es önmagától.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható, ITT .


Orbán új frontot nyitott

szerző: Reiner Roland

Donald Trump melletti kiállásával Orbán Viktor garantálta, hogy legyen egy dolog, ami miatt a 2016-os Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédére emlékezni fogunk, noha ez az ajánlás sem különösebben meglepő, hiszen a Fidesz hagyományosan a Republikánus Párthoz húz inkább. Ami az időzítést illeti, miszerint Orbán az első hivatalban lévő kormányfő, aki nyilvánosan Trumpot támogatja, ez sokkal inkább szól arról a bizonytalanságról, ami Trumpot eddig körülvette: egészen a konvenció végéig sokan reménykedtek abban, hogy a republikánusok mégsem őt választják elnökjelöltjüknek.

Ezt leszámítva azonban Orbán beszéde kevés újdonságot tartalmazott, korábbi szerepléseihez képest éppen bizonyos témák és megközelítések elmaradása miatt érdekes mégis a szombati szónoklat. A korábbi években ugyanis a bálványosi beszédek nagyon erős nyelvezettel és jól beazonosíthatóan a magyar belpolitikának szóltak: az illiberális állam felvázolása 2014-ben vagy a menekültválság összekötése a baloldallal 2015-ben világos célt szolgáltak. Ehhez képest az idei beszédből lényegében teljesen kimaradtak a magyar ellenzék és a belpolitika legfontosabb témái, sőt, az októberi kvótanépszavazás is csak egyszer, a beszéd végén került elő.

Orbán visszafogottsága különösen a héten indult plakátkampány fényében feltűnő – bár tény, hogy a plakátok hangvételét nehéz lenne tovább fokozni. A miniszterelnök erre kísérletet sem tett. Jól mutatja a beszéd fókuszát, hogy az Európa, európai szavak háromszor olyan sűrűn fordultak elő, mint a magyar, Magyarország kifejezések – az idei bálványosi beszéd sokkal inkább szólt az európai politikai elitnek, mint itthonra.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .