Ha marad az ellenzéki megosztottság, jön a Fidesz újabb kétharmada

szerző: Reiner Roland

Botka Lászlót a várakozásoknak megfelelően – 96 százalékos többséggel – miniszterelnök-jelöltnek választotta az MSZP, a szegedi polgármester azonban egyenesen egy Magyarország miniszterelnök-jelöltje tábla előtt tartott beszédet. Történt mindez majdnem napra pontosan 11 hónappal a 2016-os kongresszus után, amikor Hiller Istvánnal szemben Botka egyértelműen alulmaradt a választmányi elnöki posztért vívott versenyben – és úgy tűnt, pártkarrierje véget ért.

Ezzel szemben a tavaly decemberben a miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Botka László mára képes volt egységet kovácsolni pártjában: bár az elmúlt hónapokban sokan gondolták-várták, hogy az MSZP nem lesz képes kitartani mögötte és elfogadni a feltételeit, a szombati döntés alapján a párt tagsága és vezetése felsorakozott mögötte. Botka ezzel három külső feltétel közül egyet teljesített. Év eleji indulásakor ugyanis világosan látszott: ahhoz, hogy 2018-ra esélyes induló legyen, maga mögé kell állítania az MSZP-t, a többi ellenzéki pártot és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a választókat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Balra át

“Az elmúlt hónapokban a Jobbik gyengülésével megnyílt egy olyan tér, amely szavazói szempontból kiaknázható, így nem véletlen az MSZP nagygyűlésének miskolci helyszínválasztása sem. A baloldal láthatóan próbál visszatérni azokhoz a kelet-magyarországi szavazókhoz, akiket még 2010 táján főleg a Jobbik vett el tőlük.” Reiner​ Roland az ATV A nap híre című műsorában Botka László új programjáról és a baloldal kihívásairól beszélt.

A beszélgetés a felvétel 14. percétől látható ITT.


Botka túl nagy önállósága miatt kihátrálhat mögüle az MSZP

szerző: Reiner Roland

Politikai évadnyitót tartott az MSZP a hétvégén: pártelnöki évértékelő helyett a főszerep Botka Lászlóé volt. A szegedi polgármester megjelenésével az elmúlt bő két hónapban – mióta lényegében a szocialisták informális miniszterelnök-jelöltje (formálisan ehhez kongresszusi döntés kell majd) – megakadni látszanak az ellenzéki tárgyalások: az egyeztetések helyét az üzengetések vették át. A DK elnöke a kizárását célzó összeesküvésekről beszél, a Párbeszéd közleményekben jelzi, hogy várja Botka hívását, az ellenzéki szavazók pedig maguk is megosztottak azzal kapcsolatban, mi is lenne a legjobb stratégia 2018-ban. Botka László szombati beszéde alighanem beindítja majd az elakadt folyamatokat, ugyanakkor legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszolt.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Botka csak a néhány napos reményt hozta el a baloldalnak

szerző: Reiner Roland

Botka László miniszterelnök-jelöltségének híre néhány napig azzal a reménnyel kecsegtette a baloldali, liberális kormányváltást kívánó szavazókat, hogy a széttartó tárgyalási folyamatok olyan új mederbe kerülhetnek, ami lezárja a „hogyan induljunk” kérdést és sikerül elkerülni a 2014-es választás előtti egyeztetési káoszt. Az elmúlt hetek erre alaposan rácáfoltak, ugyanakkor a törésvonalak talán a korábbinál jobban, egyértelműbben látszódnak, ebben az értelemben Botka személye és indulási feltételei – mint a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje, álláspontja – viszonyítási pont lehet a baloldali ellenzéki viták értelmezésekor.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Előválasztás a baloldalon: Gyurcsány Ferencnél pattog a labda

szerző: Reiner Roland

A Párbeszéd által kezdeményezett ellenzéki együttműködési tárgyalások lényegében ahogy elkezdődtek, véget is értek – az asztalnál ülők már abban sem tudtak egyetérteni, kik vehetnek részt a közös gondolkodásban. Noha a Párbeszéd kifejezetten az előválasztás szándékával hívta meg a feleket, az eljárás részleteinek kidolgozására végül – tudomásunk szerint – nem is került sor. A Magyar Szocialista Párt a héten saját előválasztási koncepciót mutatott be, ami jelentősen különbözik a Párbeszéd nyár elején bemutatott javaslatától, ám talán éppen ezért tudja majd előre mozdítani a tárgyalásokat azzal, hogy nyilvánvalóvá teszi, a két szereplő milyen jellegű megállapodásban érdekelt.

Az MSZP javaslata döntően három ponton különbözik a Párbeszéd elképzelésétől. Az első, legfontosabb, hogy összességében sokkal inkább pártokban gondolkodik, mint egyénekben, és ezzel együtt nagyobb szervezeti felkészültséget is vár a legfőbb résztvevőktől. Erre utal az a szándék, hogy csak azok a pártok vehessenek részt, akik mind a 106 egyéni választókerületben tudnak jelölt-jelöltet állítani.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Tóbiás leváltásával üzent az MSZP-tagság: nincs több türelem

Szerző: Reiner Roland

Új pártelnököt és választmányi elnököt választott az MSZP: a jövőben a Tóbiás-Botka páros helyett a Molnár-Hiller duó vezeti a legnagyobb baloldali pártot. A párton belüli elégedetlenséget és feszültséget jól jelezte, hogy négyen is elindultak az elnöki posztért és hogy a kongresszus a sajtó teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlott.

A négy jelölt között sokkal inkább stílusbeli, mint tartalmi különbségek voltak, az első forduló eredménye alapján a küldöttek nem díjazták Szanyi Tibor éles, a párton belüli kollaboránsokról tett nyilatkozatait, ugyanis az előzetes várakozásokhoz képest csak negyedik helyre futott be, a leadott szavazatok 14 százalékával. A későbbi győztes Molnár Gyula már az első fordulóban is vezetett és Hiller István 60-40 arányú győzelme Botka László felett már sejtetni engedte a kihívó győzelmét a regnáló elnökkel szemben. A második fordulóban Molnár az érvényes szavazatok 57 százalékával le is győzte Tóbiás Józsefet – az újítás iránti vágy tehát összességében győzött, elsöprő vagy egyértelmű helyzetről ugyanakkor korántsem beszélhetünk.

Bár nem látszik olyan szintű ellenségeskedés a Tóbiás illetve a Molnár Gyula-féle csapat mögött, ami mondjuk kiválással fenyegetne, a párt ilyen arányú megosztottsága egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a következő két évben zavartalanul vezesse a pártot az új elnök.

Egy fontos pozíciót ugyanakkor megtartott a régi vezetés: az alelnöki küzdelemben a pécsi Tóth Bertalan nem tudta legyőzni Gőgös Zoltánt – a földügyet sikerre vivő képviselő megőrizte helyét. Az új elnökség első politikai kihívása várhatóan a földkérdésben kiírt népszavazás lesz – amennyiben a bemutatott aláírások száma ténylegesen eléri a kétszáz ezret. Az eredetileg három téma egyre szűkült, miután a boltzárban a kormány visszakozott, míg a bérplafonra nem sikerült megfelelő számú aláírást összegyűjteni – erősen kérdéses, hogy kizárólag a földügyre el lehet-e vinni négymillió embert.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .