Nők a politikában

Konferencia az Integrity Lab szervezésében, a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával

“10% lett. Maradhat?”

A rendezvényen az Integrity Lab kutatási eredményeinek bemutatása után a következő témákat járjuk körül vendégeinkkel:
Miért ilyen – változatlanul – alacsony a nők részvétele a politikai vezetésben, különös tekintettel a parlamentre?
Milyen következményekkel jár ez az élet más területein?
Milyen eszközökkel növelhető a nők politikai részvétele?
Hogyan csökkentheti a nők magasabb politikai aktivitása a nemek közötti egyenlőtlenségeket?

Continue Reading



Mik a magyar nők és férfiak problémái?

“Míg az idősebb korosztályokban a megélt tapasztalatok alapján jelentkező problémák a hangsúlyosabbak, mint a bérkülönbség és a női vezetők hiánya, a legfiatalabbak számára a férfi és női szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és elvárások is komoly nehézségként jelentkeznek.” Csaba Réka a Klubrádió Esti gyors című műsorában nyilatkozott a nemi egyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatásunk kapcsán. A beszélgetés ITT hallgatható meg.


He for She

Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte meghívására a magyarországi #heforshe kampány újraindításáról szóló megbeszélésen vettünk részt. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a nők politikai részvételének elősegítése hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és ehhez mind a nőkre, mind a férfiakra szükség van.

Meeting with stakeholders on re-launching campaign in Hungary hosted by the Embassy of Sweden in Budapest for the invitation of the UN Youth Delegate of Hungary.

 


Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar társadalom, nők és férfiak egyaránt. Ezt követi a gyermekneveléssel kapcsolatos női elvárás és a nők elleni erőszak ügye. Utóbbit a Fidesz szavazói jelölték a legalacsonyabb, míg az LMP szimpatizánsai a legmagasabb arányban a legfontosabb problémaként – derül ki az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A kutatás során hét meglévő társadalmi problémát vizsgáltunk: négy nőket, két férfiakat, valamint egy, mindkét nemet közvetlenül érintő ügyet. Az említési rangsor első három helyére a nőket érintő ügyek (bérkülönbség, anyai feladatok, erőszak) kerültek, ráadásul a férfi válaszadók is ugyanezeket az ügyeket azonosították a legmagasabb arányban. Minden második nő (53 százalék) válaszolt úgy, hogy a legfontosabb probléma a nők alacsonyabb keresete, és így vélte a férfiak harmada is.

Most felsorolok önnek nőket és férfiakat érintő problémákat. Kérem, válassza ki, ezek közül melyik ma Magyarországon a két legfontosabb probléma! Említések százaléka

A teljes elemzés letölthető INNEN.

A gyermekneveléssel kapcsolatos társadalmi elvárások a nők felé a társadalom 33, a nők elleni erőszak 31 százalék számára jelenti a legfontosabb ügyet. Ezt követi a két férfi-ügy: az alacsonyabb várható élettartam (18 százalék), és a család eltartásának apákra háruló társadalmi elvárása (16 százalék). A lista végén a női vezetők alacsony száma, valamint a mindkét nemet sújtó elvárások és előítéletek szerepeltek, ezeket 14-15 százalék választotta.

A nők és férfiak szerepével és kinézetével kapcsolatos elvárások és előítéletek ugyanakkor kiemelkedő problémája a legfiatalabb generációnak: a 18-29 év közöttiek harmada választotta ezt a kutatás során – számukra ez az egyik legjelentősebb ügy. Az életkor szerepe abban is megmutatkozik, hogy a bérkülönbséget, valamint a női vezetők hiányát az idősebb korosztályok azonosították problémaként: számukra vélhetően ez megélt tapasztalatból következik.

Jól jelzi bizonyos kérdések átpolitizáltságát, hogy szavazói csoportokon belül igen jelentős különbségeket találunk. A nők elleni erőszak kérdését sokszor kerülni próbáló Fidesz választóinak csupán ötöde jelölte ezt az ügyet fontos problémaként. Ezzel szemben az Isztambuli Egyezménnyel régóta következetesen foglalkozó LMP-s Szél Bernadett pártjának szavazói számára ez a kérdés kiemelkedően fontos.

A baloldali pártok szavazói számára a bérkülönbség az abszolút legfontosabb probléma: 53 százalékuk jelezte ezt. Szintén köztük volt a legmagasabb a női vezetők alacsony számának említése – ezt a baloldaliak 25 százaléka választotta, míg a teljes népességben ez az arány csak 15 százalék.

Végül a Jobbik esetén az egyik férfi-ügy, az alacsonyabb várható élettartam problémáját találtuk megkülönböztető témaként: a párt korábban a férfiak 40 éves nyugdíjba vonulásával kampányolt, ami magyarázat lehet arra, miért ez a terület lehet kiemelt a választóik számára.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


A női kvóta megítélése a magyar társadalomban

A magyar válaszadók többsége szerint a nők politikai részvételét kötelező kvótával kellene segíteni: minden második megkérdezett osztotta ezt az álláspontot. A női kvóta megítélése ugyanakkor megosztó kérdés: az 51 százaléknyi támogatóval szemben 43 százaléknyi ellenző is van.
A férfiak között még inkább kiegyenlített a kvótapárti és kvótát ellenző álláspont, a női választók között valamivel magasabb a támogatók aránya – egységes kiállásról azonban köztük sem beszélhetünk.


Az adatfelvétel ideje: 2017. január. A kutatás 1000 fős, reprezentatív mintán készült.



Klubrádió: Reggeli gyors

‘A magyar választók szerint leginkább a családi kötelezettségek okozta időhiány, és a párton belüli támogatás hiánya az oka a női politikusok alacsony számának.’ Csaba Réka a Klubrádióban nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról. A beszélgetés a felvételen 9:00-től hallható ITT.