Miért nincs több nő a magyar politikában?

A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány – ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint. Mindkét választ a szavazók 36 százaléka jelölte, ezektől némiképp lemaradva, 30 százalékos aránnyal került elő az, hogy a választók jelentős része nem szavazna női jelöltekre, valamint hogy a nők felé magasabbak az elvárások. Minden ötödik válaszadó úgy vélte, hogy a lányokat gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával.

nok1

Ma az országgyűlésben 10 százalék a képviselőnők aránya. Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Válassza ki a két legjellemzőbb okot!

A nőknél a család, a férfiaknál a pártpolitika az első számú indok

Jelentősen eltér ugyanakkor a nők és a férfiak indok-listája: tízből négy nő a családi kötelezettségek miatti időhiányt említette első helyen, a férfiak ugyanilyen arányban viszont a párton belüli támogatás hiányát. A legnagyobb nemi különbséget a nők felé irányuló magasabb elvárások okozták: ezt a nők több mint harmada jelölte az alacsony jelenlét okaként, a férfiak közül csak minden ötödik.

nok2

Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Említések százaléka nemek szerint

Nem azért, amiért Orbán Viktor gondolja

Abban viszont nincs különbség nők és férfiak között, hogy igen alacsony arányban – mindössze hétből egy válaszadó – vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához. A miniszterelnök egy tavaly kiszivárgott felvételen ezzel magyarázta, miért nincsenek nők a politika élvonalában – úgy tűnik, a társadalom ebben nem ért egyet Orbán Viktorral.

A fiatalokat már valószínűleg máshogy nevelik, a diplomások mondják leginkább, hogy a magyarok ilyenek

A legfiatalabb korosztályban csak 15 százalék választotta, hogy a nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával, szemben a 65 év felettiek 28 százalékával – alighanem egy mai fiatalnak már kevesebb ilyen nemi sztereotípiával kell szembesülnie.

Ráadásul az idősebbek élettapasztalataik okán visszamenőleg jobban összekötnek bizonyos döntési helyzeteket a hagyományosabb nevelésből fakadó elvárásokkal. A felsőfokú végzettségűek körében első számú indokként szerepelt a választókról alkotott vélemény – a diplomások közel négytizede vélte úgy, hogy azért van ilyen kevés nő, mert a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Amerikai kétség

szerző: Csaba Réka

Hét hét múlva lesz elnökválasztás az Egyesült Államokban, és jövő héten tartják az első elnökjelölti televíziós vitát. Az amerikai választási küzdelmeket hagyományosan nagy nemzetközi figyelem övezi, az idei év azonban számos szempontból kiemelkedik az eddigiek közül. Hillary Clinton az első női elnök lehet, amennyiben legyőzi ellenfelét, Donald Trumpot, aki a teljes republikánus pártot (és annak vezetését) felforgatta az elmúlt egy évben – és eddigi nyilatkozatai alapján az amerikai politikai és nemzetközi diplomáciai viszonyokkal is ez a terve. Mindkét jelölt mögött hosszú és eseménydús előválasztási küzdelem áll, amely részben oka annak a helyzetnek, amelyben a november 8-i voksolás kimenete komoly bizonytalanságra ad okot az elemzők körében is.

A teljes cikk a Reflektor.hu-n olvasható ITT .



Miért baj, hogy nincs elég nő a politikában?

szerző: Csaba Réka

A Világgazdasági Fórum 2006 óta minden évben elkészített Gender Gap Report-ja is azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a vizsgált országok (egy-két kivétellel) mind javulást értek el a nemek közötti egyenlőség tekintetében, és a legnagyobb (pozitív) változás a négy vizsgált terület (egészségügy, oktatás, munkaerő-piaci részvétel és politika) közül a legutóbbi terén történt. A magyar politika azonban továbbra is döntően a férfiak terepe, ami számos következménnyel jár, és ennek megváltoz(tat)ása mindenki érdeke lenne – nem csak a nőké. Emellett a társadalomban is volna rá fogadókészség, ahogy ezt a kutatás eredményei mutatják.

A teljes cikk a WMN.hu-n olvasható, ITT .


Female politicians in the public eye

Four out of ten Hungarians are more likely to vote for a party which considers it important to have more women as candidates, and 58% of left-liberal voters would agree that left-liberal opposition should have a woman as their prime minister candidate in the next elections in 2018.

Our research about the attitude of Hungarian society towards female politicians on 4Liberty.eu HERE .

 



Női politikusok a közvélemény szemében

Tízből négy választó szívesebben szavaz olyan pártra, amelynek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok szavazóinak 58 százaléka pedig egyetértene azzal, hogy női miniszterelnök-jelölttel induljanak a 2018-as választásokon. Az Integrity Lab ezúttal a női politikusok társadalmi megítélését vizsgálta egy országos, reprezentatív kutatás segítségével.

A teljes elemzés letölthető INNEN.

             

A baloldali, liberális választók szívesebben szavaznak, ha egy pártban több a női jelölt

Míg a Fidesz és a Jobbik szavazók között csak 33-39 százalék válaszolt úgy, hogy szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson, a baloldali, liberális pártok táborában tízből hat-hét szimpatizáns érez így.

Szívesebben szavaz olyan pártra, amelyiknek fontos, hogy minél több női jelöltet állítson

A Fidesz-szavazók ötöde szerint azért van kevés nő a parlamentben, mert kevésbé alkalmasak 

A magyar választók 84 százaléka elutasítja azt az állítást, hogy a nők alacsony létszáma alkalmatlanságukkal lenne összefüggésben, és csak nyolcaduk véli úgy, hogy ez áll a háttérben: a leghatározottabb, teljes elutasítást az Együtt, PM, MLP szavazók között látjuk. A többi szavazóhoz képest viszont a Fidesz szimpatizánsai máshogy vélik: körükben 22 százalék értett egyet azzal, hogy az alkalmatlanságuk okán van kevesebb nő a parlamentben.

Egyértelmű támogatottsága van a női miniszterelnök-jelölt gondolatának a baloldali, liberális táborban

A teljes baloldali, liberális szavazók 58 százaléka értett egyet azzal, hogy pártjaiknak 2018-ban női miniszterelnök-jelöltet kellene állítani. A Együtt, PM, MLP szavazók kétharmada, az MSZP-sek 57 százaléka, míg a DK-sok fele támogatta ezt. Utóbbi táborban igen magas volt a bizonytalanok aránya – vélhetően Gyurcsány Ferenc jelenléte miatt nehezebb elvonatkoztatni és elképzelni egy női miniszterelnök-jelöltet.

Ahol nincs nemi különbség: a női politikusok megítélése

A kutatás alapján egyik kérdésben sem különbözött szignifikánsan a női és férfi válaszadók véleménye – mérésünk szerint jelenleg nincs olyan összefüggés, hogy egy női választó számára fontosabb lenne, hogy egy párt odafigyeljen arra, mennyi női jelöltet állít és az alkalmasság kérdésében sincs eltérés: a nők épp úgy látják a női politikusokat, mint a férfiak.

 A teljes elemzés letölthető INNEN .



Theresa May és a brit konzervatívok üvegsziklája

szerző: Csaba Réka

Az üvegplafon kifejezés az utóbbi években egyre ismertebbé és népszerűbbé vált szerte a világon, nem véletlenül. A fogalom által jelölt élethelyzet sokak számára lehet ismerős: elvileg egyenjogú, de hátrányos helyzetben lévő csoport tagjaként egy ideig lehetséges felfelé haladni a ranglétrán, a strukturális akadályok leküzdése egy ponton azonban lehetetlenné válik, hiába nem látszik egyértelműen, hogy miért – ahogyan az üveg is áttetsző, bár nyilvánvalóan ott van. Sokan többek között ezzel magyarázzák a nők alacsony számát a magasabb politikai, gazdasági és tudományos pozíciókban, és az összetett (hagyományos nemi szerepek, elvárások, sztereotípiák és az azokkal szorosan összefüggő egyéni döntések által meghatározott) jelenség minden bizonnyal valóban hozzájárul a nemi egyenlőtlenségekhez. A kifejezés különböző formáit azóta számos jelenség leírására használják, ezek egyike az üvegszikla (glass cliff).

Mind a vállalati, mind a politikai életben számos példa mutatja, hogy a nőknek az átlagosnál nagyobb esélyük van döntéshozó, vagy kulcsfontosságú pozícióba kerülni, ha megoldhatatlannak látszik a feladat, vagy mindenki tudja, hogy a válságkezelés komoly (az azt irányító vezető személyére, a közvélemény szemében negatív) következményekkel jár – vagyis könnyű leesni arról a bizonyos szikláról. A céges világból jó példa erre Carly Fiorina, az amerikai Republikánus Párt egyetlen női elnökjelölt-jelöltje, akinek a Hewlett Packard nagy mértékű leépítését kellett levezényelnie ilyen méretű világcég egyik első női vezetőjeként, a politikából pedig az egyik legismertebb Margaret Thatcher, aki Nagy-Britannia egyik legnehezebb gazdasági és társadalmi időszakában kapta meg a lehetőséget a kormányzásra (és akinek emléke és örökségének megítélése a mai napig az egyik legellentmondásosabb a politikusok között). A magyar politikából pedig Lendvai Ildikó 2009-2010-es MSZP elnöksége lehet a példa, amelyről szintén tudni lehetett – és az érintett is elismerte későbbi interjúi során –, hogy annak során sokkal inkább próbálta „menteni a menthetőt”, mintsem saját vezetői ambícióit kiteljesíteni.

Continue Reading


WONET konferencia Belgrádban

Csaba Réka a WONET projekt zárókonferenciáján, Belgrádban tartott előadást a nők politikai részvételéről és a nemi sztereotípiák szerepéről a játékiparban. A konferencia összefoglalója ITT található.

belgrád konfi

A projekt honlapja elérhető itt, a teljes program pedig letölthető innen.