A nap híre

Reiner Roland az ATV A nap híre című műsorában beszélgetett Áder János Trefort Gimnáziumban tartott előadásáról, Orbán Viktor Népszabadsággal kapcsolatos megjegyzéséről, és a Mengyi Roland elleni vádemelésről. A műsor elérhető ITT.


Simicska-Jobbik-Fidesz ügy: apa és fia magasabb fokozatba kapcsolt

szerző: Reiner Roland

Soros György mellett alighanem Simicska Lajos neve kerül elő a legtöbbször, visszatérően a Fidesz-kommunikációjában – ahogy előbbi a civilek, úgy utóbbi a Jobbik mögött álló, kétes érdekekkel bíró háttérhatalmi ember szerepét tölti be a kormánypárt világképében. Két olyan emberről beszélünk, aki nélkül ma nem lenne Fidesz: Soros korai támogatásai és Simicska folyamatos, két és fél évtizeden keresztül tartó kulcsszerepe nélkül a mai kormánypárt talán eltűnt volna a rendszerváltás körüli csatározásokban. Ám míg az előbbi lényegében reakció, viszontválasz nélkül tűri, hogy neve egyre inkább a külföldről pénzelt civil szervezetekkel forrjon össze a kormánypárt szándéka szerint, Simicska hosszú idő után újra igen erős politikai üzenetet küldött.

Az elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Orbán világában nem létezik az ellenzék

szerző: Reiner Roland

Ellentétben a 2016-os év eseményeivel, az idei miniszterelnöki évértékelő nem hozott semmi váratlan fordulatot: Orbán Viktor alapvetően az elmúlt egy-két évben megkezdett úton haladt tovább. Ez korántsem jelenti azt, hogy a beszéd semmitmondó lett volna: valójában lassan, de biztosan építi azt az értelmezési keretet, amit saját tábora elhisz és hinni akar. Ehhez a képhez nem tartozik hozzá az ellenzék – távol tartásuk a rendezvénytől éppen olyan fontos szimbólum, mint az, hogy csak a beszéd legvégén, rövid odaszúrással emlékezik meg Orbán róluk. A nemzeti együttműködés rendszerében valódi fenyegetést a politikai ellenzék nem jelent: az csak a külső hatalom – Brüsszel, Soros – sajátja. De míg Orbán értelmezésében korábban a brüsszeli elit legalább a hazai ellenzéken keresztül próbált befolyást szerezni, a mai narratíva ezt már a civilekhez köti – még egyértelműbbé téve azt az értelmezést, hogy ma Magyarországon a kormány az egyetlen politikai cselekvő.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n ITT.



Orbán az egész nyarat külföldön töltötte, ott mondta meg, mit akar

szerző: Reiner Roland

Évek óta megszokott tény, hogy már nincs nyári uborkaszezon: hiába áll le az országgyűlés munkája, a napi politika bőven szolgáltat témát ezekben a hónapokban is. A tavalyi nyarat lényegében kizárólag a menekültválság kezelése töltötte ki, amiben egy aktívan cselekvő és kommunikáló kormánnyal szemben a pártos ellenzék nem igazán találta a helyét – míg a magyarországi civil szféra a rendszerváltás utáni egyik legfontosabb és legnagyobb akcióját hajtotta végre a pályaudvarokon és szerte az országban, segítve az itt rekedt menekülteket.

Ezzel szemben idén sokkal vegyesebben, egyenlőbben alakult a napirend: a kvótareferendummal kapcsolatos kormányzati kommunikáció mellett az ellenzék jóval hangsúlyosabban jelen tudott lenni, döntően a korrupciós tematikával (MNB-botrány, Mengyi Roland ügye, Mészáros Lőrinc gazdagodása, vásárlásai).

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.



Orbán új frontot nyitott

szerző: Reiner Roland

Donald Trump melletti kiállásával Orbán Viktor garantálta, hogy legyen egy dolog, ami miatt a 2016-os Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédére emlékezni fogunk, noha ez az ajánlás sem különösebben meglepő, hiszen a Fidesz hagyományosan a Republikánus Párthoz húz inkább. Ami az időzítést illeti, miszerint Orbán az első hivatalban lévő kormányfő, aki nyilvánosan Trumpot támogatja, ez sokkal inkább szól arról a bizonytalanságról, ami Trumpot eddig körülvette: egészen a konvenció végéig sokan reménykedtek abban, hogy a republikánusok mégsem őt választják elnökjelöltjüknek.

Ezt leszámítva azonban Orbán beszéde kevés újdonságot tartalmazott, korábbi szerepléseihez képest éppen bizonyos témák és megközelítések elmaradása miatt érdekes mégis a szombati szónoklat. A korábbi években ugyanis a bálványosi beszédek nagyon erős nyelvezettel és jól beazonosíthatóan a magyar belpolitikának szóltak: az illiberális állam felvázolása 2014-ben vagy a menekültválság összekötése a baloldallal 2015-ben világos célt szolgáltak. Ehhez képest az idei beszédből lényegében teljesen kimaradtak a magyar ellenzék és a belpolitika legfontosabb témái, sőt, az októberi kvótanépszavazás is csak egyszer, a beszéd végén került elő.

Orbán visszafogottsága különösen a héten indult plakátkampány fényében feltűnő – bár tény, hogy a plakátok hangvételét nehéz lenne tovább fokozni. A miniszterelnök erre kísérletet sem tett. Jól mutatja a beszéd fókuszát, hogy az Európa, európai szavak háromszor olyan sűrűn fordultak elő, mint a magyar, Magyarország kifejezések – az idei bálványosi beszéd sokkal inkább szólt az európai politikai elitnek, mint itthonra.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .