Szabad gondolat

Reiner Roland a Lánchíd Rádió Szabad gondolat című műsorában a romániai tüntetések kapcsán a korrupció mobilizációs lehetőségeiről beszélgetett. (A felvételen 24. perctől hallható ITT.)


Integrity Lab gyakornoki program

Jelentkezz az Integrity Lab gyakornoki programjába 2017. február 26. (vasárnap) éjfélig az info@integritylab.hu címen!

Ha érdekel

  • hogy kapcsolódik össze a politika, a közélet, a nemzetközi kapcsolatok és a kommunikáció
  • hol találkozik a politika, a civil szféra és a céges világ
  • hogyan működik egy független politikai elemző és tanácsadó start-up

ha szeretnél

  • gyakorlati tapasztalatot szerezni elemzés, kutatás, marketingkommunikáció és     projektmenedzsment területeken
  • tanulni, fejlődni, közösen gondolkozni és együttműködni más szervezetekkel
  • saját ötleteiddel, szakmai tudásoddal hozzájárulni az Integrity Lab projekteihez

és mindehhez

  • felsőoktatási hallgató, vagy friss diplomás vagy
  • van heti 15 órád a tavaszi félévben a közös munkára
  • elkötelezett vagy, motivált és jó problémamegoldó

akkor jelentkezz az Integrity Lab gyakornoki programjába!

Küldj nekünk

  • fényképes önéletrajzot
  • motivációs levelet
  • egy általad írt vagy készített anyagot (pl. beadandó dolgozat, cikk, prezentáció, infografika)

az info@integritylab.hu címre.

Jelentkezési határidő: 2017. február 26. (vasárnap) éjfél. 

 


Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak relatív többsége a teljes összefogást pártolná, míg a második legnépszerűbb opció a teljes különindulás. A választási bojkottnak nincs társadalmi támogatottsága, a civil szervezeteket viszont szívesen látnák a magyarok a ’18-as választáson is az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint.

Ön szerint hogyan kellene indulnia az ellenzéki pártoknak a Fidesszel szemben?

Továbbra is a 2018-as választási indulás kérdése határozza meg a baloldal napirendjét, a választói attitűd pedig visszatükrözi ezt a bizonytalanságot. A 2014-es összefogás pártjai mai szavazóinak harmada a teljes, Jobbikkal is közös indulást tartaná a legjobbnak, míg 27 százalékuk azt preferálná, ha minden párt önállóan mérettetné meg magát. 22 százalék a Jobbik nélküli baloldali összefogás, míg 8 százalék a közös jelöltek, de külön listák rendszerét támogatja.

A pártok táborán belül ugyanakkor további különbségek látszanak: a DK szavazói állnak ki legkevésbé az önálló indulás mellett, míg a Jobbik nélküli, közös baloldali együttműködést a leginkább (40 százalék) támogatják. Az MSZP szavazók a leginkább polarizáltak – 37 százalékuk a Jobbikkal is közös indulás, míg 33 százalékuk a teljes külön indulás pártján ál. Az Együtt, Párbeszéd és Liberális szavazók nyitottak a legkevésbé a Jobbikkal való együttműködésre, ugyanakkor náluk a leginkább kiegyenlített a négy vizsgált választási forgatókönyv támogatottsága.

Az önálló indulásról határozó LMP szavazóinak 40 százaléka preferálja a teljes külön indulást, a többség valamilyen együttműködést elfogadna. A Jobbik szavazóinak hatoda válaszolt úgy, hogy egy teljes, a Jobbiktól a baloldalig tartó összefogásnak kéne a Fidesszel szemben indulnia 2018-ban.

Ami az időről-időre előkerülő választási bojkottot illeti, ezt a társadalom abszolút többsége elutasítja: csak a szavazók harmada vélte úgy, hogy amíg a Fidesz nem változtat a választási rendszeren, addig a pártoknak nem kéne részt venniük a választáson. A bojkott gondolata az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok táborában a leginkább támogatott, de itt sincs többségben. Azt látjuk ugyanakkor, hogy még a Fidesz szavazóinak negyede is azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi választási rendszerben nem kéne indulnia senkinek – a kormánypárti tábor egy része is kritikus lehet a választási rendszerrel.

A kormánnyal kritikus civil szervezetek 2018-as választási indulását a társadalom kétharmada támogatná. Leginkább az LMP és a Jobbik, míg legkevésbé a Fidesz és a DK szavazói látnák őket szívesen a választáson – úgy tűnik tehát, hogy nem egy bal-jobb törésvonal van a civilek pártpolitikai aktivitásának megítélése mögött, hanem az anti-establishment pártok szavazói nyitottabbak feléjük.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Az Integrity Lab előválasztási koncepciója

Az Integrity Lab a 106 egyéni választókerületre, miniszterelnök-jelöltre, az országos lista összeállítására, valamint a közös vagy külön listákon való indulás eldöntésére is alkalmas előválasztási koncepciót készített. A javaslat négy alapelve, hogy az előválasztási folyamat

  1. hatékonyan segítse új politikai szereplők (civilek, pártok, érdekképviseletek) megjelenését, belépését
  2. vegye figyelembe a meglévő politikai erők beágyazottságát, szervezeti erejét és múltját
  3. aktivizálja és tényleges politikai cselekvésre bírja mind a választókat, mind a jelölteket és jelölőszervezeteket
  4. reális és minden résztvevő fél által elfogadható, nem megkérdőjelezhető eredménnyel záruljon.

Ennek megfelelően javaslatunk szerint a 106 egyéni választókerületi jelöltet és a miniszterelnök-jelölt személyét közvetlenül, míg az országos lista összeállítását közvetetten, szervezetekre voksolva dönthetnék el az előválasztásban részt vevő választók.

Az előválasztáson mindenki szavazhat, ha nagykorú, aláírt egy értéknyilatkozatot, és befizeti a 300 forintos részvételi hozzájárulást. Utóbbi alól mentesülnek az előválasztásban résztvevő szervezetek regisztrált, tagdíjat fizető tagjai. Regisztrálni, illetve ajánlani személyesen és online lehet, szavazni ugyanakkor csak személyesen.

Az előválasztáson bárki indulhat, aki elfogadja az előválasztás alapelveit, valamint megfelelő számú ajánlást összegyűjt. Ez egyéni jelöltek esetén 250, miniszterelnök-jelöltség esetén 5000 ajánlás. Az országos listás szavazáson való listaállítás feltétele legalább 10 egyéni jelölt állítása 10 különböző megyében és Budapesten, vagy 5000 támogató ajánlás az ország egészéből.

Az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelölt esetén a többes szavazásra van lehetőség, azaz a választó a szavazólapon szereplő jelöltek közül mindazokra voksolhat, akit alkalmasnak, támogathatónak tart. A szavazás eredménye ennek megfelelően minden jelölt esetén egy 0-100 százalék közötti érték, ami azt fejezi ki, hogy a választáson szavazók hány százaléka tartotta alkalmasnak és szavazott rá. A szavazás győztese pedig az a jelölt, aki a legmagasabb arányban kapott támogató voksot.

Az országos lista esetén minden választó egyetlen szervezet előre összeállított listáját választhatja, annak személyi összetételébe azonban nincs beleszólása. A szervezetekre érkezett szavazatok arányos mandátumkiosztással, az országgyűlési választáson is használt d’Hont formulával osztjuk szét. A listára kerülés sorrendje a szavazatszámok alapján történik.

Az Integrity Lab javaslata alapján a közös lista kérdése az egyéni választókerületi eredmények megállapítása után dől el. Ha ugyanis van olyan szervezet, amely kellő számú választókerületben tudott győzni és így teljesíti az országos listaállítás feltételét, dönthet úgy, hogy külön listán indul, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a többi szervezet közös listaállítását.

A teljes javaslat letölthető INNEN .



Baloldal: Előválasztás?

‘Az előválasztás jó politikai innováció, ami bevonja a választókat a jelöltállításba – nem csak a tényleges szavazáskor számít rájuk. Az előválasztás lényege ugyanakkor az is, hogy a politikusok személyesen találkozzanak szavazóikkal, szervezetileg megerősödjenek, erre az online forma viszont nem alkalmas.’ Reiner Roland az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában a baloldali előválasztási koncepciókról beszélt.

roland-balo-eloval


Lánchíd Rádió: Szabad gondolat

‘Bár Donald Trump saját magát a politikán kívülről jövő jelöltnek igyekezett pozicionálni, valójában nagyon is jól használta az amerikai politikai rendszer adottságait, nem civilként, hanem politikai mozgalomként szervezte meg saját támogatóit, és így tudott győzni.’ Reiner Roland a Lánchíd Rádió Szabad gondolat című műsorában az amerikai elnökválasztás eredményét elemezte. A felvétel ITT érhető el.


Klubrádió: Reggeli gyors

‘A magyar választók szerint leginkább a családi kötelezettségek okozta időhiány, és a párton belüli támogatás hiánya az oka a női politikusok alacsony számának.’ Csaba Réka a Klubrádióban nyilatkozott legújabb közvélemény-kutatásunkról. A beszélgetés a felvételen 9:00-től hallható ITT.


A Megyei Lapoknak az amerikai elnökválasztásról

“Az elittel szembeni ellenérzésre épített kommunikáció sikert hozhat, és a Brexittel, illetve az európai populisták és szélsőjobboldal megerősödésével egy világtendenciába illeszkedik.” Csaba Réka a Megyei napilapoknak nyilatkozott az amerikai elnökválasztás kapcsán.

reka-petofi-nepe