HVG Extra: A Nő

Csaba Réka és Reiner Roland a HVG Extra: A Nő különszámában, Anna Réz ‘A mamahoteltől Donald Trumpig’ című cikkéhez arról nyilatkozott, hogy hogyan függ össze a változó nemi szerepekből következő társadalmi feszültség, illetve a mainstream politikai pártok egyre csökkenő képessége a saját szavazóik problémáinak megértésére.


Miért nincs több nő a magyar politikában?

A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány – ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity Lab legújabb országos, reprezentatív kutatása szerint. Mindkét választ a szavazók 36 százaléka jelölte, ezektől némiképp lemaradva, 30 százalékos aránnyal került elő az, hogy a választók jelentős része nem szavazna női jelöltekre, valamint hogy a nők felé magasabbak az elvárások. Minden ötödik válaszadó úgy vélte, hogy a lányokat gyerekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával.

nok1

Ma az országgyűlésben 10 százalék a képviselőnők aránya. Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Válassza ki a két legjellemzőbb okot!

A nőknél a család, a férfiaknál a pártpolitika az első számú indok

Jelentősen eltér ugyanakkor a nők és a férfiak indok-listája: tízből négy nő a családi kötelezettségek miatti időhiányt említette első helyen, a férfiak ugyanilyen arányban viszont a párton belüli támogatás hiányát. A legnagyobb nemi különbséget a nők felé irányuló magasabb elvárások okozták: ezt a nők több mint harmada jelölte az alacsony jelenlét okaként, a férfiak közül csak minden ötödik.

nok2

Ön szerint miért nincs több női képviselő a parlamentben? Említések százaléka nemek szerint

Nem azért, amiért Orbán Viktor gondolja

Abban viszont nincs különbség nők és férfiak között, hogy igen alacsony arányban – mindössze hétből egy válaszadó – vélte úgy, hogy a nők nem elég kemények a politikához. A miniszterelnök egy tavaly kiszivárgott felvételen ezzel magyarázta, miért nincsenek nők a politika élvonalában – úgy tűnik, a társadalom ebben nem ért egyet Orbán Viktorral.

A fiatalokat már valószínűleg máshogy nevelik, a diplomások mondják leginkább, hogy a magyarok ilyenek

A legfiatalabb korosztályban csak 15 százalék választotta, hogy a nőket gyerekkoruktól úgy nevelik, hogy ne foglalkozzanak politikával, szemben a 65 év felettiek 28 százalékával – alighanem egy mai fiatalnak már kevesebb ilyen nemi sztereotípiával kell szembesülnie.

Ráadásul az idősebbek élettapasztalataik okán visszamenőleg jobban összekötnek bizonyos döntési helyzeteket a hagyományosabb nevelésből fakadó elvárásokkal. A felsőfokú végzettségűek körében első számú indokként szerepelt a választókról alkotott vélemény – a diplomások közel négytizede vélte úgy, hogy azért van ilyen kevés nő, mert a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre.

A teljes elemzés letölthető INNEN.


Az utóbbi hat év október 23-ái tűpontos képet adnak a baloldal helyzetéről

szerző: Reiner Roland

Ha csak egyetlen napot kiválasztva szeretnénk elmesélni és megérteni a baloldal 2010 utáni történetét, akkor az október 23-i napoknál nincs alkalmasabb.

2011-ben ekkorra – egészen pontosan egy nappal korábbanra – időzítette Gyurcsány Ferenc a kiválását az MSZP-ből, amivel elindult a baloldal felaprózódása. Ebben az évben az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport vitt ki ünnepelni és tiltakozni több tízezer embert, a pártok ekkor nem jutottak szóhoz.

Egy évvel később, 2012-ben az október 23-i tüntetés volt Bajnai Gordon nagy visszatérésének színhelye: noha az egykori miniszterelnök egyfajta pártokon túli, új összefogásról beszélt, néhány hónapon belül nyilvánvalóvá vált, hogy ehelyett egy újabb, nagyon is pártszerű formáció alakul meg. Tény ugyanakkor, hogy míg a DK nem csak szavazóit, de politikusait is az MSZP-ből hozta el, az Együtt létrejötte során behozott új, korábban a civil vagy érdekvédő szférában megismert arcokat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Elér-e a Brüsszelig a politikai érvényesség?

szerző: Csaba Réka

“A magyarok európaibbnak bizonyultak a kormányuknál” – üzente a luxemburgi külügyminiszter a magyar kvótanépszavazás eredményét látva. Asselborn legutóbb akkor került be a hazai hírekbe, amikor Magyarország kizárását javasolta az EU-ból, bár ezt a véleményét ugyanakkor többek között Juncker is túlzásnak tartotta. A fenti reakció jól jelzi ugyanakkor, hogy a magyar népszavazásról az európai szereplőknek is megvan a maga véleménye, akik rendszeresen követik és kommentálják is az itteni eseményeket.

A cikk a Reflektor.blog.hu-n olvasható ITT.


106-ból 5 egyéni választókerületben volt érvényes a népszavazás – az egyik Lázár Jánosé

Öt egyéni választókerület teljesítette Orbán Viktor érvényességre vonatkozó elvárását: két Győr-Moson-Sopron, két Vas és egy Csongrád megyei EVK-ban érte el az érvényesen leadott voksok aránya az 50 százalékot. Míg a négy nyugat-magyarországi választókerület hagyományosan a Fidesz erősebb körzetei, Hódmezővásárhely egy közepesen erős kerületből került a legjobb ötbe: Lázár János ezzel a népszavazáson legjobban teljesítő körzetet tudhatja maga mögött.

A legnagyobb bukás Fónagy Jánosé és Varga Mihályé: legutóbbi választási eredménye alapján az egyik legnagyobb mozgósított Fidesz-táborral rendelkező két képviselő körzete éppen, hogy elérte az országos részvételi átlagot. Az Integrity Lab a szavazóköri szintű adatokat egyéni választókerületi egységre összegezte és összehasonlította a 2014-es országgyűlési választások fideszes eredményével, hogy kiderüljön, adottságaihoz, korábbi eredményeikhez képest melyik választókörzet teljesített felül és alul a részvétel tekintetében.

Az október 2-i népszavazás a mozgósításról szólt: a nemek győzelme nem volt kétséges, az érvényesség viszont igen. A Fidesz a kampány utolsó heteiben komoly nyomást helyezett saját képviselőire is, ám érdemes látni, hogy a különböző megyék, városok eleve más helyzetből indultak: a budapesti alacsony részvétel önmagában nem kizárólag a helyi felelősök hibája, a főváros több (pesti) választókerületében a kormánypárt hagyományosan gyengén teljesít – nem véletlen, hogy 2014-ben nyolc helyen is a baloldali ellenzék jelöltje győzött. A budai körzetekben ugyanakkor magas országgyűlési választási részvétel mellett tudott nyerni több vezető Fidesz politikus, így esetükben meglepő lehet a gyenge október 2-i részvétel.

Ha a népszavazáson legaktívabb választókerületet keressük, akkor a Fidesz-KDNP 2014-es legerősebb körzetét találjuk: a Győr-Moson-Sopron megye 3-as (Csorna központtal) EVK-ban az összes választópolgár 36 százaléka szavazott a győztes Gyopáros Alpárra. Esetében tehát egyfajta „kötelező” győzelemről beszélhetünk. Hasonlóképp, bizonyos választókerületek eleve más mérce előtt álltak: a borsodi körzetek többsége vagy Budapesten a XIII. vagy a VIII. kerülethez tartozó 7-es vagy 6-os EVK – ezekben a Fidesz eleve kevesebb szavazóval bírt már 2014-ben is (a szavazásra jogosultak 19-22 százaléka voksolt a kormánypárti jelöltekre). A mozgósítási sikert vagy sikertelenséget éppen ezért nem önmagában a részvételi adatokkal érdemes nézni, hanem összevetve a korábbi választási eredménnyel.

Continue Reading



Keményebb a civilek muszklija, mint a balos pártok karizmája

szerző: Reiner Roland

Az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a kvótakampányban, a helyüket pedig egy viccpárt és a civil szervezetek vették át. Mit jelent ez a jövőre nézve, válthatnak-e ők valaha kormányt?

Péntek délután a civilek tüntetése nyitotta meg a vasárnapi kvótanépszavazás előtti megmozdulások sorát, több ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, többségében olyan szervezetek felhívására, akik az egész kampány során kivételes aktivitást mutattak. A közéleti témákban korábban is rendre megszólaló jogvédő szervezetek, egyesületek, intézetek a menekültkérdés kapcsán nem csupán tájékoztattak vagy véleményeztek, hanem a politikai pártokéhoz hasonló, ám azokétól megkülönböztető politikai állásfoglalást tettek. A Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság voltak e mozgalom legaktívabb képviselői, de további közel húsz szervezet is részese volt annak a felhívásnak, ami érvénytelen szavazat leadására biztatott.

Bár a 2010 óta tartó időszakban sokadik alkalommal mutat önálló erőt a civil szféra – kezdve az Egymillióan a magyar sajtószabadságért tüntetésekkel, a hallgatói megmozdulásokon át az internetadó elleni tüntetésig és a Sándor Mária, ill. a Tanítanék Mozgalomig bezárólag – most először válik nyilvánvalóvá, hogy egy civil részről érkező politikai állásfoglalás egyrészt konkrét politikai akcióra (részvétel és érvénytelen szavazat) másrészt a kormánytól és az ellenzéktől is különböző és megkülönböztethető alternatívára buzdít.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT .


Népszavazás: polgármesterek és városok sorsa függ a Fidesz sikerétől

“A népszavazás valódi tétje a Fidesz számára a teljes győzelem. A kormánypártoknak azért van szükségük erre, hogy az eredménynek csak egyetlen lehetséges magyarázata legyen – az történt, amit a Fidesz és Orbán akart.” Reiner Roland a 24.hu-nak nyilatkozott a kvótanépszavazással kapcsolatban.

A teljes cikk  ITT olvasható.


A belga köztévének a népszavazásról

“Bár a kvótanépszavazásnak egyértelmű belpolitikai jelentősége van, érthető a nemzetközi figyelem növekedése is, hiszen Orbán és a vele a menekültkérdésben szövetséges, eurokritikus politikai erők hivatkozási alapként használhatják az eredményt saját céljaik érdekében.”Reiner Roland a belga köztévének nyilatkozott az október 2-i népszavazással kapcsolatban.
roland-belga-teve

Amerikai kétség

szerző: Csaba Réka

Hét hét múlva lesz elnökválasztás az Egyesült Államokban, és jövő héten tartják az első elnökjelölti televíziós vitát. Az amerikai választási küzdelmeket hagyományosan nagy nemzetközi figyelem övezi, az idei év azonban számos szempontból kiemelkedik az eddigiek közül. Hillary Clinton az első női elnök lehet, amennyiben legyőzi ellenfelét, Donald Trumpot, aki a teljes republikánus pártot (és annak vezetését) felforgatta az elmúlt egy évben – és eddigi nyilatkozatai alapján az amerikai politikai és nemzetközi diplomáciai viszonyokkal is ez a terve. Mindkét jelölt mögött hosszú és eseménydús előválasztási küzdelem áll, amely részben oka annak a helyzetnek, amelyben a november 8-i voksolás kimenete komoly bizonytalanságra ad okot az elemzők körében is.

A teljes cikk a Reflektor.hu-n olvasható ITT .