Jó eszköz a bojkott?

Mozgalom indult a választási rendszer megváltoztatására – ezzel egy időben újra előkerült a bojkott kérdése, mint a nyomásgyakorlás végső eszköze. A felvetés évek óta része a közgondolkodásnak, az Integrity Lab legutóbb 2017 januárjában vizsgálta a bojkott társadalmi támogatottságát.

Ekkor a társadalom mintegy harmada támogatta, 55 százaléka viszont elutasította. Az adatok alapján az ellenzéki pártok szavazói között ugyan valamivel magasabb a bojkott helyeslése, de egyik szavazótáborban sincs többségben. A Fidesz-szavazók mintegy negyede is egyetértett a bojkottal – feltételezhetjük, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része szintén a jelenleginél igazságosabb választási rendszert preferálna.


Köztársasági elnök-jelölt beszédek

A két köztársasági elnök-jelölt parlamenti beszédének elemzése látványosan mutatja Áder János és Majtényi László szóhasználatának különbségét. A három legtöbbször elhangozó kifejezést nézve Áder elsősorban a magyarságot, míg Majtényi az alkotmányosságot hangsúlyozta. A többi kifejezés vizsgálata alapján a régi-új elnök leginkább összefoglalta eddigi munkáját (köszönet, szerb, munka, példa), míg kihívója a jelenlegi politikai rendszerről beszélt (intézmény, ember, hatalom, állam szavak)
Az elemzés Vámos Krisztivel közösen készült.


A Jobbik és a baloldal összefogásával a kimaradók járnak jól

szerző: Reiner Roland

A hazai ellenzék politikai megszerveződésének egyes kérdései mára egyre gyakrabban gumicsontokká válnak: rendszeres időközönként felveti őket valaki, hogy aztán a sokszor hallott reakciók lefutásával néhány napig kitöltsék a napirendet. A két legstabilabb, legtöbbször visszatérő ezek közül a választási bojkott meghirdetése, valamint a Jobbik és baloldal választási szövetségének felvetése – mint a Fidesz-rendszer leváltásának kulcsa. Utóbbinak ezúttal Medgyessy Péter korábbi kormányfő december végi nyilatkozata adott új lendületet, de a kétoldali ellenzék esetleges összeállásáról már hetek óta cikkeznek a kormányhoz közeli lapokban is.

Mindkét felvetés már legalább 4-5 éve, az előző kormányzati ciklus óta napirenden van, dacára annak, hogy nem igazán történik olyan esemény, ami a körülményeket alapjában változtatná meg. Egy-egy értelmiségi vagy (jellemzően már nem aktív) politikusi megszólalás a média és a véleményformálók figyelmét ugyan felkelti, ám választói szemmel sokkal inkább a változatlanság, az egy helyben járás látszatát kelti. A pártok körüli szakértői, értelmiségi közeg elengedhetetlen az eredményes, innovatív és reflexív politizáláshoz, ám a kizárólag nekik való megfelelésnek súlyos következményei lehetnek.

A teljes elemzés elérhető a 24.hu-n, ITT.