21. századi zsarnokok? – Beszélgetés a demokráciáról

Az Integrity Lab és a 21. Század Kiadó konferenciát szervez 21. századi zsarnokok? címmel, amelyen Timothy Snyder: A zsarnokságról – 20 lecke a 20. századból című könyvének kapcsán beszélgetünk a demokrácia helyzetéről, különböző formáiról és értelmezéseiről napjainkban.

A következő kérdésekre keressük majd a választ:
– Mit jelent 2017-ben a demokrácia? Veszélyben vagy átalakulóban van?
– Mit tanulhatnak a mai demokráciák a 20. század tapasztalataiból, és az elmúlt két évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamataiból?
– Mik a legfontosabb tanulságok a különböző szereplők: politikusok, nemzetközi és civil szervezetek, oktatási és tudományos intézmények, a média és az átlagember számára?

Időpont: 2017. július 5. (szerda) 17:00 óra
Helyszín: Mozsár Kávézó

Az esemény a Facebookon: https://www.facebook.com/events/240422049789838

Continue Reading


Jó eszköz a bojkott?

Mozgalom indult a választási rendszer megváltoztatására – ezzel egy időben újra előkerült a bojkott kérdése, mint a nyomásgyakorlás végső eszköze. A felvetés évek óta része a közgondolkodásnak, az Integrity Lab legutóbb 2017 januárjában vizsgálta a bojkott társadalmi támogatottságát.

Ekkor a társadalom mintegy harmada támogatta, 55 százaléka viszont elutasította. Az adatok alapján az ellenzéki pártok szavazói között ugyan valamivel magasabb a bojkott helyeslése, de egyik szavazótáborban sincs többségben. A Fidesz-szavazók mintegy negyede is egyetértett a bojkottal – feltételezhetjük, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része szintén a jelenleginél igazságosabb választási rendszert preferálna.


Ha marad az ellenzéki megosztottság, jön a Fidesz újabb kétharmada

szerző: Reiner Roland

Botka Lászlót a várakozásoknak megfelelően – 96 százalékos többséggel – miniszterelnök-jelöltnek választotta az MSZP, a szegedi polgármester azonban egyenesen egy Magyarország miniszterelnök-jelöltje tábla előtt tartott beszédet. Történt mindez majdnem napra pontosan 11 hónappal a 2016-os kongresszus után, amikor Hiller Istvánnal szemben Botka egyértelműen alulmaradt a választmányi elnöki posztért vívott versenyben – és úgy tűnt, pártkarrierje véget ért.

Ezzel szemben a tavaly decemberben a miniszterelnök-jelöltségre bejelentkező Botka László mára képes volt egységet kovácsolni pártjában: bár az elmúlt hónapokban sokan gondolták-várták, hogy az MSZP nem lesz képes kitartani mögötte és elfogadni a feltételeit, a szombati döntés alapján a párt tagsága és vezetése felsorakozott mögötte. Botka ezzel három külső feltétel közül egyet teljesített. Év eleji indulásakor ugyanis világosan látszott: ahhoz, hogy 2018-ra esélyes induló legyen, maga mögé kell állítania az MSZP-t, a többi ellenzéki pártot és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a választókat.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.


Kormányforgatókönyvek – Milyen kormányt szeretnének a szavazók 2018-ban?

A választók 16 százaléka örülne, ha 2018-ban a Fidesz újra kétharmadot kapna, 12 százalék pedig az egyszerű kormánytöbbséget tartaná a legjobb forgatókönyvnek. Gyurcsány Ferenc szerepe továbbra is megosztó, a szavazók 9 százaléka vele, 8 százaléka nélküle felálló baloldali ellenzéki kormányt szeretne látni egy év múlva. A megkérdezettek hetede viszont azt preferálná, ha a jövő tavaszi választások után senkinek nem lenne többsége a parlamentben. Az Integrity Lab legújabb országos reprezentatív közvélemény-kutatásában a lehetséges 2018-as kormányforgatókönyvek támogatását vizsgálta.

A 2018-as választásoknak többféle kimenetele lehet, különböző összetételű parlament és kormány alakulhat. Kérem, mondja meg, hogy az alábbiak közül Ön melyik eredménynek örülne a leginkább?

A kétharmad a Fidesz-szavazókat is megosztja

A fideszes szavazók fele kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne pártjának 2018 után. 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna – 5 százalék Fidesz-Jobbik koalíciót, 5 százalék pedig egyértelmű többség nélküli eredményt.

Gyurcsány – vele vagy nélküle?

A baloldali szavazókat továbbra is megosztja Gyurcsány Ferenc személye: az MSZP-sek bő harmada Gyurcsánnyal, szűk harmada pedig egy nélküle kormányzó koalíciónak örülne. A szocialista szavazók negyede nem is akar koalíciót, hanem egypárti MSZP-kormányt választana. A DK tábor nem meglepő módon egységesebb – tízből hét DK-s Gyurcsányt is a kormányban szeretné látni –, azonban a DK szavazók 19 százaléka elengedné a volt miniszterelnök ambícióit, és egy nélküle felálló koalíciót preferálna.

A leginkább megosztott az Együtt, Párbeszéd, Liberális szavazókból álló blokk: harmaduk nem is a valamelyik baloldali koalíciós változatnak, hanem egy világos többség nélküli eredménynek örülne 2018 tavaszán. Egy másik harmad a Gyurcsány nélküli koalíciót szeretné, míg ötödük a volt miniszterelnököt is bevenné.

Continue Reading


Már elhiszi az ellenzék: Orbán leváltható

szerző: Reiner Roland

A korábbiakhoz képest egyértelműen optimistább és több embert megmozgató május 1-et láthattunk tegnap. A május 1. az elmúlt években leginkább a baloldali pártok kötelező, de megúszni kívánt ünnepe volt: a Városliget az időjárástól függően telt meg családosokkal, szakszervezetisekkel, ám ezek az alkalmak rendre a baloldal nehéz helyzetét illusztrálták. Ám a Fidesz-KDNP kormányzásának hetedik évében, 11 hónappal a következő választások előtt mind a Városliget, mind a Hősök tere más képet mutatott.

Mindez annak köszönhető, hogy két – egyébként nagyon is különböző – eseménysorozat is új színt hozott a politikába az elmúlt hónapokban: egyrészt Botka László „Fizessenek a gazdagok!”-kampánya és az ahhoz kapcsolódó, karakteresen baloldali politikai víziója őszintén tudott kapcsolódni a május 1-i munkásünnephez.

A teljes elemzés a 24.hu-n olvasható ITT.



A nap híre

Reiner Roland az ATV A nap híre című műsorában beszélgetett Áder János Trefort Gimnáziumban tartott előadásáról, Orbán Viktor Népszabadsággal kapcsolatos megjegyzéséről, és a Mengyi Roland elleni vádemelésről. A műsor elérhető ITT.